A köztársasági képviselőház szerdán sürgős eljárásban tűzte a kedden megkezdett ülés napirendjére az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsa tagjainak megválasztását. Az ülés kezdetén – az ellenzéki képviselők többségének távolmaradásával – a hatalmi koalíció egységesen szavazta meg, hogy napirendre tűzi a parlament kulturális és tájékoztatási bizottságától érkezett javaslatot. A REM Tanácsának tagjairól külön vitát folytatnak majd.
A tegnapi parlamenti ülés során a parlamenti képviselők többsége a vezérkar épületét érintő területre benyújtott lex specialisról folytattak vitát. Amíg az ellenzék arra mutatott rá, hogy a speciális törvény célja elsősorban nem az, hogy rendezze az adott területet, hanem hogy Jared Kushner amerikai vállalkozónak, Donald Trump vejének ajándékozzák a területet, hogy szállodát építsen arra az exkluzív területre. Slobodan Ilić a Mi, a nép ereje – dr. Branimir Nestorović képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi hatalom azért, hogy kedvezzen az amerikai elnöknek, odaadná azt a területet, amit éppen a NATO, amelynek Amerika is tagja, semmisített meg a bombáival. A Köztársasági és a Belgrádi Műemlékvédelmi Intézet is kérvénnyel fordult a törvény beterjesztőjéhez, vonja vissza azt az eljárásból, ugyanis a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség eljárást folytat annak ügyében, hogyan kerülhetett le a védettség az épületről. A két műemlékvédelmi intézet munkatársának, valamint a kulturális minisztérium egyik munkatársának szerepét vizsgálja ebben. Rámutatott a képviselő, amennyiben a parlament elfogadja ezt a lex specialist, legális alapot teremt a bűncselekménynek. Robert Kozma, a Zöld Baloldali Front képviselője pedig kiemelte, megérti, hogy a Szerb Haladó Párt képviselői szeretnék eltörölni a kommunizmus, illetve annak a kornak az építészeti remekeit, ám a négy utcával határolt területen található annak a kaszárnyának az épülete is, amelyet még a 19. században építettek. Figyelmeztetett, ezek szerint a királyság idejéből származó kulturális örökség is veszélybe kerülhet.
Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője a törvény beterjesztőjeként elmondta, figyelmesen átolvasta a Köztársasági, illetve a Belgrádi Műemlékvédelmi Intézet kérését is, ahogy az építészeti egyesületektől érkezett észrevételeket is, valamint az Europa Nostra, az Építészek Európa Tanácsa és más nemzetközi szervezet részéről érkezett kezdeményezéseket is, és nem kívánja azokat elfogadni, a törvényt nem vonja vissza. Majd a Belgrádi Műemlékvédelmi Intézetet a „társadalmi paraziták” szervezetének nevezte, akik nem csinálnak semmit, mert 27 év alatt (1990-től 2017-ig) egyetlen kulturális és történelmi egységet sem jelöltek ki. Megállapította, hogy a műemlékvédelmi intézetek semmire sem valók, csak arra hogy megnehezítsék az önkormányzatok működését és a lakástulajdonosok életét, ugyanis a felújításhoz szükséges engedélyek kiadására hónapokat kell várni, miközben az épületek összeomlanak. Megállapította, hogy a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet is már huzamosabb ideje akadályozza, hogy a nagykikindai templomot felújítsák.
Elmondta, a belgrádi romos épület nem lehet egyetlen győzelem vagy ellenállás jelképe sem. A bombázások áldozatainak adózva egy emléktáblát helyeznek ki. Ők előre tekintve a fejlődés útján kívánnak haladni.
Az egységes választói névjegyzék kapcsán az ellenzék mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy több névjegyzéket is össze kell hangolni, többek között az elhunytak anyakönyvi jegyzékével, illetve a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap nyilvántartásával, ahogy a belügyminisztérium nyilvántartásával is. Szerintük fontos lenne a terepen is összehasonlítani a nyilvántartásban szereplő adatokat a valós lakhatási címmel, kiszűrve ezzel a fiktív lakcímeket. Peđa Mitrović, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy népszámlálás során kiderült, hogy a választói névjegyzékben másfél millió emberrel több szerepel, mint ahányan élnek az országban.
Snežana Paunović, államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter Mitrovićnak válaszolva elmondta, hogy a választói névjegyzéket nem lehet összehasonlítani a népszámlálási adatokkal, ugyanis a népszámlálás önkéntes alapon működik, és az emberek nem kötelesek azon részt venni. Megállapította, az egységes választói névjegyzékkel megbízott bizottság nem törölhet senkit a névjegyzékből, ezzel az alkotmánnyal szemben vétene.
Nyitókép: Beta
