A belgrádi városvédő aktivisták és a polgárok tegnap több mint 10 ezer aláírással támogatott kifogást adtak át a fővárosi területtervezési és -rendezési ügynökségnek a Belgrád a vízen projektum kapcsán. Sok polgár ellenzi, hogy a Száva partján kialakított Belgrád a vízen városrész terjeszkedésével a folyópartból újabb közterületet válasszanak le és alakítsanak át építési területté, mint ahogy azt is kifogásolják, hogy a luxusnegyed bekebelezi a mai vásárteret, és az Óváros felé terjed. A bővített tervek szerint ugyanis a Belgrád a vízen városrészre vonatkozó projektum bővítésével újabb határokat szabtak meg, amelyek egyike éppen az úgynevezett Terazije terasz, vagyis a Moszkva Szálloda melletti park.
Đorđe Miketić a Beograd ostaje (Belgrád marad) kezdeményezés nevében tegnap elmondta, sok polgár ellenzi a „kártékony projektum” terjeszkedését. Szerdán a belgrádi városi ügynökségnél adták át háromezer polgár aláírását, amivel az újabb többemeletes lakóépületek kiépítésére vonatkozó építési tervet ellenzik, tegnap pedig azt újabb, több mint kétezer aláírással erősítették meg.
A petícióhoz mintegy 15 polgári gyülekezet társult. Miketić rámutatott, fontosnak tartják, hogy Belgrád örökségének védelméhez minél több közösség csatlakozzon, hiszen ha mindenki csak a saját környezetéért küzd, nem lehet eredményt elérni. A tervekkel szembeni jog szerinti fellépésre június 30-án számítanak, akkor tartják ugyanis az adott bővítési terv nyilvános vitáját. Reményét fejezte ki, hogy ez a vita valóban nyilvános lesz, a polgárok kérdéseket tehetnek fel és kifejezhetik aggályaikat a tervek kapcsán, s hogy a városatyák nem döntenek az internetes, online-megoldás mellett.
Miketić szerint a polgárok részt vennének a városuk arculatának kialakításában, ellenzik, hogy a hátuk mögött, a véleményük kikérése nélkül hagyjanak jóvá olyan döntéseket, mint ez a terv, amely a Vásártértől a Terazijéig épületbontásokat irányoz elő, és ezáltal a befektetők privatizálhatják a belgrádi folyópartot.
A polgárok aláírásainak és észrevételeinek átadása kapcsán kiemelte, bár számít arra, hogy a fővárosi területtervezési ügynökség áttanulmányozza a megfogalmazott észrevételeket, azokat nem fogják a bővítési tervben alkalmazni. Korábbi fellépésük alapján legalábbis azt tapasztalták, hogy a városvezetők a polgárok tiltakozása ellenére a városromboló tervek mellett álltak ki. Ennek ellenére fontosnak tartják kinyilvánítani a véleményüket, hiszen a meglátások átadásával jogot formálnak arra, hogy a június 30-ra tervezett közvitán részt vegyenek.
Miketić kifejtette ugyanakkor, hogy a közvita után a folyamatok felgyorsítása várható, véleménye szerint ugyanis még a nyáron megkezdik a munkálatokat. Erre utal az is, hogy a Lomina utcában már nyomást gyakorolnak a lakókra, megkezdték az ingatlanok kisajátítását, vagyis a lakóknak költözniük kell. Éppen ezért aktivistaként egy forró, tevékeny nyárra számít.
Đorđe Miketić kifejtette, hogy Belgrád nem rendelkezik rendezési főtervvel már négy éve, vagyis a város fejlődését meghatározó keretterv hiányában a politikum a fővárost apránként átalakíthatja a saját céljainak megfelelően.
Angelina Jokić, a Kreni-promeni mozgalom városi képviselője a FoNet hírügynökségnek elmondta, ők több mint 1200 észrevételt nyújtottak át a belgrádi várostervezési ügynökségnek, ugyanakkor a Vásártér védelmében begyűjtött 35 ezer polgári aláírást is átadták, ellenzik ugyanis, hogy a Belgrád a vízen városrész bekebelezze ezt a területet.
Szavai szerint a bővítési terv a kiemelt jelentőségű tartalmakra hivatkozik, amit a hatályban lévő törvények esetében általában a nagy infrastrukturális projektumok vagy ipari célok megvalósítására alkalmaznak, miközben a Belgrád a vízen projektum bővítése luxuslakások építésére vonatkozik, és csak a beruházónak hajt hasznot. Mint Jokić kiemelte, egy lakás, amelynek négyzetmétere 11 ezer euróba kerül, nem közérdek. Figyelmeztetett arra, hogy miután a Belgrád a vízen projektumhoz kötődik ez a bővítési terv – amivel kapcsolatban a köztársasági képviselőház évekkel korábban lex specialist szavazott meg –, most a magántulajdon esetében kisajátítás történhet, akkor is ha nem köz-, hanem magánérdek követeli azt meg.
Nyitókép: Két nap alatt több mint ötezer aláírás gyűlt össze (Fotó: Beta)
