Több fronton is üzent, illetve üzen ezen a héten az Európai Unió a nyugat-balkáni térségnek. Először azzal, hogy António Costa, az Európai Tanács elnöke kedden körutat kezdett a térségben, majd azzal, hogy Tiranában szervezték meg az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját, most először a nyugat-balkáni régióban. Costa első nyugat-balkáni állomása Belgrád volt, itteni nyilatkozatának lényege szinte ugyanaz volt, mint később a többi szomszédos országban: az EU számít a térség országaira; neki magának is szívügye az EU nyugat-balkáni országokkal való bővítése; a jelenlegi kiemelkedően kedvező időszak az unió bővítésének tekintetében; a csatlakozás teljesítményfüggő folyamat. Costa Szerbia vonatkozásában külön hangsúlyozta a közös uniós kül- és biztonságpolitikával való összhang megteremtésének fontosságát.
Az EPK hatodik, mai csúcstalálkozóját az Új Európa egy új világban: egység – együttműködés – együttes fellépés jelmondattal tartják meg, az európai országok vezetői az albán fővárosban elsőként plenáris ülésen vesznek részt, ennek témája a biztonság és az Európa jövőjével kapcsolatos közös elképzelés. Ezt követi három magas szintű kerekasztal-beszélgetés a következő témákban: Európa biztonsága és demokratikus rezilienciája, ideértve Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját; versenyképesség és gazdasági biztonság; mobilitási kihívások és a fiatalok szerepvállalásának erősítése. Az EU-t António Costa képviseli, aki Edi Rama albán miniszterelnökkel együtt látja majd el az ülés társelnöki teendőit.
„A tény, hogy a csúcstalálkozó helyszínéül Tiranát választották, nemcsak Albánia, hanem az egész térség számára szignifikáns. Ez nem csupán szimbolikus elismerése Délkelet-Európa a kontinens politikai szőtteséhez való tartozásának, de stratégiai befektetés is Európa jövőjének alakításába. A tiranai csúcstalálkozóra akkor kerül sor, amikor Európa kritikus ponton van, a keleti térségében továbbra is háború dúl, emellett világszerte növekszik a feszültség, a hibrid fenyegetések, a gazdaságban alkalmazott kényszer és a technológiai kihívások próbára teszik a demokratikus ellenálló képességet, és összehangoltabb európai válaszokat követelnek” – olvasható a tiranai csúcstalálkozó hivatalos honlapján. A politikai párbeszéd és a közös érdekeket érintő kérdések kezelése érdekében való együttműködés előmozdítása, valamint az európai kontinens biztonsága, stabilitása és jóléte megerősítésének céljával politikai koordinációs platformként 2022-ben Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kezdeményezésére létrehozott EPK első csúcstalálkozóját 2022 októberében Prágában szervezték meg, az ötödik ülést tavaly novemberben Budapesten tartották meg.
Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviseli az összejövetelen. Vučić már tegnap Tiranába utazott, ahol részt vett António Costa és a nyugat-balkáni államok vezetőinek munkavacsoráján.
Nyilvánvaló, hogy akármennyire üdvözlendők bizonyos üzenetek vagy szimbolikus gesztusok, a térségnek ennél jóval többre lenne szüksége. A nyilatkozatok szintjén maga az EU csúcsvezetése is elismeri a tényt, hogy a nyugat-balkáni térség csatlakozásának évek vagy akár évtizedek óta folytatásos regényként való nyitva tartása a tagjelölt államok és polgáraik integrációs enthuziazmusának a lankadását eredményezte. Eme jelenség folyományaként az országok némelyike alternatív partnerekkel fűzte szorosabbra kapcsolatait, ami viszont újabb feszültségeket gerjesztett az EU és a csatlakozni kívánó országok között, kialakítva az egyfajta ördögi kört. Az szintén logikus, hogy miután az orosz–ukrán háború kezdete óta az EU egyértelműen Ukrajna csatlakozásának előbbre vitelére összpontosít, méghozzá úgy, hogy az említett ország tekintetében az egyes területeken megszabott feltételek a nyugat-balkáni országokkal szemben támasztott elvárások drasztikusan megcsonkított változatai, a nyugat-balkáni országokban csak elmélyült a frusztráció.
Abban sem biztos mindenki, hogy az uniós tagállamok többsége valóban köreiben szeretné látni a nyugat-balkáni országokat. „Míg a nyilvánosság előtt az EU egyes tagállamainak vezetői pozitív hangon, prioritásként, homályos, megtévesztő kommunikáció álcája mögé bújva beszélnek a közösség nyugat-balkáni bővítéséről, legfeljebb néhányan adnak hangot kétségeiknek. Ezzel szemben a zárt ajtók mögött már kisebbségben vannak az integráció támogatói. A tagállamok többsége akkor, amikor a lényegre kerül a sor, mikor már nem csak kommunikáció és frázispufogtatás van, akkor ellenzi a bővítést” – mondta az economx.hu gazdasági és üzleti portál hírösszeállítása szerint az idén márciusban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Külügyi Intézet szervezésében megtartott Budapest Balkans Forum panelbeszélgetésén. Arra ugyancsak rámutatott, hogy a Nyugat-Balkán országai átlagban 14,5 éve várnak arra, hogy tagjai lehessenek az Európai Uniónak. „Nem kellene megaláznunk őket az integráció során. Lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az EU-hoz” – hangsúlyozta. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Nyugat-Balkán uniós csatlakozása egy szomorú történet, nagyon hasonló Columbo hadnagy feleségéhez az ikonikus bűnügyi sorozatból: mindig csak beszélnek róla, de soha nem látjuk.
Az economx egy, az EU bővítésének témájához kapcsolódó elemzésében mások mellett Kránitz Péter Pált, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatóját kérdezték, ő ekképpen fogalmazott: „Előfordulhat, hogy a két szék közé zuttyan az Európai Unió, mivel a dinamikusan változó geopolitikai környezet könnyen alááshatja Ukrajna EU-tagságát, mialatt a nyugat-balkáni és dél-kaukázusi tagjelöltek alternatív szövetségi és együttműködési kereteket alakíthatnak ki maguk számára”.
Nyitókép: António Costa tegnap észak-macedóniai állomásán
