A bizalomépítés folyamata

António Costa, az Európai Tanács elnöke Belgrádban kezdte meg csütörtökön, illetve pénteken az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján végződő nyugat-balkáni körútját. Tegnap Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel, Đuro Macut miniszterelnökkel, majd Ana Brnabićtyal, a Szerbiai Képviselőház elnökével találkozott.

Az államelnökkel folytatott tárgyalás után megtartott sajtótájékoztatón a felek egyrészről Szerbia az uniós csatlakozása, másrészről pedig az EU bővítése iránti elkötelezettségét hangsúlyozták.

Costa rámutatott, már megbízatásának kezdetén, tavaly decemberben, kifejezésre juttatta személyes, az EU a nyugat-balkáni országokkal való bővítése iránti elkötelezettségét. Rámutatott, a csatlakozás a bizalomépítés folyamata. Szavai szerint a jelenlegi kiemelkedően kedvező időszak az unió bővítésének tekintetében, Szerbia ebben a kontextusban valós lehetőség birtokosa. Az EU rendületlenül támogatja Szerbia, mint egy stabil, békés és fejlődő ország csatlakozását, egy olyan országét, amely feldolgozta a múlt örökségét, a demokratikus és európai jövő mellett döntött.

– Örömmel hallottam, hogy az uniós csatlakozás a köztársasági elnök és a kormány új összetételének prioritása maradt. A legfontosabb az, hogy a szándék mielőbb konkrét intézkedések és dinamikusabb reformok képében is megmutatkozzék. Tudvalevő, hogy a csatlakozás a teljesítménytől függ. Mivel korábban megállapodtunk ebben a vonatkozásban, az ugyancsak közismert, hogy milyen lépések megtétele szükséges ahhoz, hogy megnyíljon a 3-as tárgyalási klaszter, nevezetesen a sajtószabadság szavatolása, a korrupcióellenes küzdelem és a választási szabályok módosítása – mondta Costa.

Costa szerint jó volt hallani, hogy az elvárások tekintetében milyen előrelépések történtek. A reformok végrehajtása nem egy lista egyes pontjainak a kipipálásáról szól, a reformok kézzelfogható előnyökkel járnak a szerbiai polgárok számára – emelte ki.

– Az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való teljes igazodás, valamint a kétoldalú kérdések megoldása szintén elengedhetetlen elemei az ország csatlakozásának. Ezzel összefüggésben nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a közös kül- és biztonságpolitika kulcseleme az Ukrajna elleni brutális orosz invázió egyértelmű elítélése és Ukrajna támogatása az igazságos és tartós béke elérésének érdekében. A Belgrád–Pristina közötti párbeszéd szintén döntő fontosságú – taglalta.

A folytatásban az uniós tisztségviselő ismét aláhúzta, hogy az EU bővítése a bizalom építésén alapszik. Hangsúlyozta, a térségben nem csak Szerbia veszítette el bizalmát a csatlakozásban. „Azért jöttem ma, hogy újfent hangot adjak nemcsak személyes, hanem az EU elkötelezettségének a bővítés iránt. Hiszem, hogy Szerbia jövője az EU-ban van. A labda az önök térfelén pattog. Arra kérem önöket, hogy ne vesztegessük az időt, hiszen a jövő nem vár. Nyissuk meg a 3-as tárgyalási klasztert, és folytassuk Szerbia sikeres csatlakozását az EU-hoz” – fogalmazott.

Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy Vučić múlt heti moszkvai látogatása befolyásolja-e bármilyen módon Szerbia európai uniós csatlakozását, Costa közölte, a legfontosabb azt a kérdést elemezni és megválaszolni, hogy mit jelentett Vučić látogatása az orosz fővárosban.

– Amikor feltettem neki ezt a kérdést, azt válaszolta, hogy azért utazott Moszkvába, hogy részt vegyen egy múltbéli esemény alkalmából szervezett ünnepségen, ám a jelenben Szerbia továbbra is az uniós csatlakozás elkötelezettje. Tudatában van annak, hogy a csatlakozásnak a közös kül- és biztonságpolitikával való teljes összhang megteremtése is feltétele. A múltat nem változtathatjuk meg, megértem, hogy Szerbia meg akarta ünnepelni a felszabadulást. Ugyanakkor nem ünnepelhetjük meg a 80 évvel ezelőtti felszabadulást anélkül, hogy elítéljük egy ország aktuális megszállását. Az EU tagállamai arra összpontosítanak, hogy felülkerekedjenek a múltbéli sérelmeken és együtt építsék a jövőt – fejtette ki Costa.

Szerbia párbeszéd révén kívánja megoldani a nyitott kérdéseket – mondta Aleksandar Vučić. Rámutatott, a márciusi megállapodás óta tudatában van annak, hogy az EU három területen, a média szabadságához, az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM), valamint az ODIHR, a választási jogszabályok és a választási eljárás tekintetében megfogalmazott ajánlásainak vonatkozásában vár el intézkedéseket Szerbiától.

A médiaszférát szabályozó törvénycsomag tekintetében rámutatott, hogy a köztájékoztatási törvény elkészült, az Európai Bizottság támogatta is azt, ugyanez mondható el az elektronikus médiáról szóló törvényről, míg a közszolgálati médiáról szóló törvény esetében még finomítások szükségesek. Hozzátette, a REM Tanácsa megválasztásának folyamata megkezdődött. A választási eljáráshoz kapcsolódóan közölte, az államvezetés szerint különösen fontos rendezni a választói névjegyzéket.

– Az EU Szerbia legfontosabb partnere. Szerbia a legnagyobb értékben az EU-val valósít meg árucsere-forgalmat, ez tavaly meghaladta az 53 milliárd eurót. A nyugat-balkáni térség és az EU közötti árucsere-forgalomban a kivitel 52 százalékát Szerbia valósítja meg. Számunkra az is lényeges, hogy a 10 legnagyobb szerbiai exportőr közül 4 európai uniós államból érkezett beruházó, míg a 10 legnagyobb beruházás közül 6 az EU-ból érkezett. A reformfolyamatokról őszintén beszélgettünk, ahogyan a moszkvai utamról is. Tudatában vagyok annak, hogy Brüsszelben sokan miként vélekednek utóbbiról. Szeretném egyértelműsíteni, hogy Szerbia stratégiai célja továbbra is az uniós csatlakozás és a folyamat előbbre vitele. Célunk a 3-as tárgyalási klaszter júniusban vagy októberben való megnyitása. A moszkvai látogatásom miatt kialakult hangulat feltehetően nem kedvez a klaszter mielőbbi megnyitásának. Ugyanakkor Szerbia kész minden, márciusban ismertetett elvárásnak eleget tenni. Remélem, hogy a teljesítményfüggő előrehaladás szellemiségével összhangban ezt követően megnyílhat a 3-as, majd a többi klaszter – nyilatkozta Vučić, majd megerősítette, hogy pénteken részt vesz az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján.