Az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők 419 igen és 113 nem szavazatával, valamint 88 tartózkodással fogadták el a 2023-as és 2024-es bizottsági szerbiai országjelentésről szóló, nem kötelező erejű parlamenti határozatot. A 751 képviselőből 620 szavazott.
A csatlakozási tárgyalások terén jellemző előrelépés ellenére Szerbiának továbbra is komoly akadályokat kell leküzdenie, nevezetesen jobbá kell tennie a belpolitikai párbeszédet, erősítenie a jogállamiságot és a korrupcióellenes reformokat, átfogó normalizációs megállapodást kötni Koszovóval, és teljes mértékben igazodni az EU külpolitikájához – állapítják meg a dokumentum záró indoklásában. Rámutatnak, elengedhetetlen biztosítani az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) és az ahhoz hasonló médiaszabályzási szervek függetlenségét, emellett az EBESZ/ODIHR és az Európa Tanács szervei által kidolgozott, a választások reformjára vonatkozó ajánlások maradéktalan, még a következő választások előtti alkalmazása is elvárás.
A dokumentum – az uniós csatlakozás melletti elkötelezettség című szakaszában – hangot ad az EP amiatti neheztelésének is, hogy Szerbia nem hangolta össze külpolitikáját az unióssal, és hogy a rezsim ellenőrzése alatt álló médiában megjelenő tartalmak okán egyre csökken az EU támogatottsága, ezzel párhuzamosan pedig növekszik Vlagyimir Putyin és Oroszország népszerűsége.
A médiumok többsége nem szabad, a REM nem működik, nem érvényesül az elv, hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki egyenlő, ha pedig valaki rámutat ezen visszásságokra, akkor támadások áldozatává válik – közölte egyebek mellett Tonino Picula szerbiai jelentéstevő (Fotó: EWB)
Ugyanebben a fejezetben megismétlik, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások ütemének a jogállamisági reformok, továbbá az alapvető jogok, az európai értékek és a Belgrád–Pristina párbeszéd iránti elkötelezettség mértékétől kell függnie. Hozzáteszik, a csatlakozási tárgyalásokban csakis abban az esetben kellene előrelépni, ha Szerbia alkalmazkodik az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitikához, és jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformok terén.
Az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása a társadalom minden szegmensét átszövő korrupció, nepotizmus és a nem megfelelő ellenőrzőmechanizmusok tragikus szimbólumává vált – emelte ki a kedd esti parlamenti vita során Tonino Picula szerbiai jelentéstevő. Hozzátette, a médiumok többsége nem szabad és nem is elérhető mindenki számára, a REM nem működik, nem érvényesül az elv, hogy az igazságszolgáltatás előtt minden polgár egyenlő, ha pedig valaki rámutat ezen visszásságokra, akkor támadások célpontjává válik.
– Annak ellenére is a szakmaiság vezérelt, hogy a diplomáciában nem elfogadott magatartással, továbbá vádaskodással, manipulációval és személyem elleni támadásokkal szembesültem. A jó szándék vezérelt, hiszen mélységesen hiszek a közös európai projektum nyitottságában, illetve az uniós csatlakozás átalakító erejében. A szerbiai politikai realitás már jó ideje roppantul összetett, az elmúlt hat hónapban különösen – emelte ki Picula. Rámutatott, a gazdasági mutatók valóban egyre jobbak, viszont a gazdaság nem lehet a siker egyetlen mércéje. Egyébként is, a kedvező gazdasági mutatók alapját az átláthatóság szempontjából megkérdőjelezhető szerződések képezik – jegyezte meg Picula. Felszólalásában a jelentéstevő kitért a jelenségre, hogy noha az elmúlt évtizedben az EU egymilliárd eurót fektetett Szerbiába, ez a tény általában nem tükröződik a szerbiai vezetők megnyilvánulásaiban vagy a társadalmi közhangulatban. Tegnap a határozat elfogadása után Picula kifejtette: köszöni a képviselőknek, hogy elfogadták a szerbiai hatalom autokrata jellegére rávilágító jelentést.
Vicsek Annamária EP-képviselő szerint a jelentés elfogult, kiegyensúlyozatlan, és geopolitikailag érzéketlen (Fotó: Facebook)
Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a képviselőkhöz szólva hangsúlyozta, az EU továbbra is kész elszántan támogatni Szerbia uniós csatlakozását. Aláhúzta, elengedhetetlen, hogy Belgrád végrehajtsa a szükséges reformokat, amelyeket az egyetemisták és az őket támogató polgárok is követelnek, immár hat hónapja. Ez az EU bővítésének az időszaka, eljött a történelmi lehetőség, viszont az EU elvárja Szerbiától, hogy kézzelfogható eredményeket mutasson fel a korrupcióellenes küzdelem, a joguralom, a bírói hatalom függetlenségének, valamint a médiaszabadság terén – fogalmazott az EP-ben Kos, aki a REM iránti bizalom visszaállítását is kiemelte, miként a Belgrád–Pristina párbeszéd szükségességét is.
A Vajdaság Ma hírportál szerint Vicsek Annamária EP-képviselő úgy látja, a jelentés elfogult, kiegyensúlyozatlan, és geopolitikailag érzéketlen a térség eseményeivel kapcsolatban. Szerinte az EB feladata nem az, hogy azokat a követeléseket támogassa, amelyek megosztják a társadalmat, és akadályozzák a fiatalokat az iskolába járásban, a tanárokat pedig a munkavégzésben, hanem hogy stabilitást nyújtson.
Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház integrációs bizottságának elnöke az SZRTV-nek kedden úgy fogalmazott, senkit nem ért meglepetésként a határozat formájában elfogadott jelentés kritikus hangvétele. Jó, hogy a jelentéstevő Szerbiában járt, és mindenkivel igyekezett találkozni – jegyezte meg Kovács Elvira, rámutatva, Picula és a parlament képviselőinek találkozója gyümölcsöző volt, ezen részt vett a hatalmi képviselők egy része és az ellenzéki képviselők is. A Vajdasági Magyar Szövetség politikusa sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az EP aktuális összetétele különösen kritikus hozzáállásról tesz tanúbizonyságot.
Kovács nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikor nyílhat meg a 3-as tárgyalási klaszter, amely állítólag több mint 3 éve megnyitásra kész.
Nyitókép: Elengedhetetlen, hogy Belgrád végrehajtsa a szükséges reformokat, amelyeket az egyetemisták és az őket támogató polgárok is követelnek, immár hat hónapja – emelte ki Marta Kos
