2024. július 15., hétfő

Soha többé ne ismétlődjön meg!

A szabadkai zsidók deportálásának 80. évfordulójára emlékeztek a Zsinagógában

Tegnap volt a szabadkai zsidók deportálásának 80. évfordulója. Ebből az alkalomból koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Zsinagógában. Nyolcvan évvel ezelőtt, június 16-án kezdődött meg a szabadkai zsidók deportálása, és a településen minden évben ezen a napon emlékeznek meg a holokausztról, illetve azokról a helybeli zsidókról, akik haláltáborokban vesztették életüket.

Dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala

Dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala

Az esemény Dušan Pavlovićnak, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium igazgatójának, történelem szakos tanárának és Agyánszki Máténak, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola történelem szakos tanárának előadásával vette kezdetét.

– E napon deportálták a szabadkai és a Szabadka környéki zsidóságot először Bácsalmásra, majd onnan a haláltáborokba, elsősorban Auschwitz-Birkenauba, ahonnan már csak nagyon kevesen tértek haza. A felállított emlékhelyek csaknem 4000 áldozatnak állítanak emléket. Ezek már megmásíthatatlan történelmi tények. Az emlékezésen túl nagyon fontos az a kérdés is, hogy mihez kezdünk a történelmi örökséggel. A holokauszt az egész emberiség egyetemes történelmének a része. Senki nem mondhatja azt, hogy csak a zsidóságnak fáj az, ami történt. Bárki, aki hallott a holokausztról, átérzi ennek a fájdalmát még akkor is, ha átélni nem volt kénytelen. Fontos, hogy ne ellenséget lássunk egymásban, hiszen mindannyian testvérek vagyunk vallástól, etnikai hovatartozástól függetlenül. Ezt tanulni kell. Az empátia fejleszthető, erre szolgálnak a megemlékezések, a történelemórák is, hiszen a fiatal korban szerzett tapasztalok egy egész életen át meghatározzák jellemünket. Az a felelősségünk, feladatunk, hogy jó irányba irányítsuk, tereljük a fiatalok értékrendszerének fejlődését – emelte ki Agyánszki Máté, aki után Srđan Samardžić, Szabadka Város Tanácsának gazdasági ügyekkel megbízott tagja és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke is felszólalt. A VMSZ elnöke hangsúlyozta, tennünk kell azért, hogy a hátrányos megkülönböztetés, gyűlöletkeltés ne válhasson senki eszközévé. Egyéni, közösségi, különösen pedig politikai felelősségünk, hogy ne csak elutasítsuk ezeket a jelenségeket, de szálljunk is szembe velük.

– Mi, szabadkaiak ismerjük az egykor hatezres lélekszámú zsidóság szerepét városunk életében, gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedésében. Tudjuk, hol és hogy éltek, mit hoztak létre, milyen értékeket teremtettek. Beszélünk róluk, és tisztelettel számon tartjuk mindazt, amivel hozzájárultak Szabadka fejlődéséhez – mondta dr. Pásztor Bálint.

Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke is a szószékhez állt. Rámutatott, az utóbbi időben a megemlékezéseken mindig kiemeljük a statisztikai adatokat, hogy hány embert hurcoltak el és hány nem jött vissza, holott itt emberekről, nevekről, férjekről, asszonyokról, gyermekekről volt szó.  Ugyanakkor – hangoztatta –  be kell vésni az új generáció emlékezetébe, tudatába, hogy az akkorihoz hasonló történések soha többé ne ismétlődjenek meg.

A beszédek után Kovács Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség irodájának koordinátora mondott imát az áldozatokért, majd  megkoszorúzták a szabadkai zsidó áldozatoknak a Zsinagóga udvarában álló emlékművét.

A kegyelet koszorúit mások mellett Szabadka város, az Észak-bácskai körzet, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Horvát Nemzeti Tanácsnak, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének, a szekszárdi, újvidéki, belgrádi, nagybecskereki, zombori és a szabadkai zsidó hitközségnek a képviselői helyezték el.

Nyitókép: Dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala