A 175 ezer tonnára becsülhető idei dinnyetermés harmada külföldön találhat vevőre, és visszaszerezheti elvesztett exportpiacait – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete közös közleményében.
Ebben az évben hektáronként átlag 50 tonna terméshozamot érhetnek el a termelők, így mintegy 175 ezer tonnányi magyar görögdinnye kerülhet piacra – ismertetik. A hazai fogyasztás 110 ezer tonna körül alakul évente, így jelentős mennyiséget szállíthatnak külföldre a gazdálkodók. A belföldi fogyasztás átlaga fejenként 10-12 kilogramm.
A keresletnek egyre inkább a kisebb, magszegény fajták felelnek meg. A kedvező piaci kilátásokat a fajtaválaszték növelése és a termelés korszerűsítése alapozta meg, a kevésbé korszerű fajták helyét az elmúlt években átvették a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó oltott és hibrid dinnyék. A technológiaváltásnak köszönhetően kisebb területen is ugyanakkora mennyiséget lehet termeszteni, miközben a minőség továbbra is kiváló.
Magyarországon a görögdinnye termőterülete 3700 hektár, 2022 óta mintegy 1100 hektárral nőtt, a múlt évi szinthez képest 10 százalékos a bővülés. A vármegyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vezet több mint 1300 hektárral. Az elfagyások miatt sokan váltottak sárgadinnyére, így a termőterülete 2025-re elérte az 500 hektárt. A legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termesztik.
A szakmai szervezetek szerint az exportban lenne tér a fejlődésre, az elmúlt években ugyanis korábban jelentősnek számító külpiaci partnereket veszített el a szektor. A technológiai és fajtaváltás eredményeként 2023-tól újra bővült az export, 2024-ben már elérte a 46 ezer tonnát.
Külföldön a magyar dinnye előtt elsősorban a mediterrán országokat érintő éghajlati változások és a szállítás drágulása miatt nyílhatnak új lehetőségek, főképp Németországban, Lengyelországban és Csehországban élénkült a kereslet.
A piaci lehetőségeket ugyanakkor csak szervezetten lehet kihasználni, ezért meg kell erősíteni a termelői szerveződéseket – hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az érdekképviseletek az elmúlt években sikeresen működtek együtt az áruházláncokkal, a termelői szemléletváltás pedig piacképesebb termést eredményezett.
A magyar dinnye a kedvező belföldi adottságoknak köszönhetően jobb, mint a dél-európai, ráadásul több száz magyar családnak ad megélhetést – hangsúlyozták a közleményben.
