2024. június 14., péntek

Hajbókolók látszatvilága

Az egyenlőtlenség reneszánszának és a jogrendszer válságának korát éljük – véli Zdenko Tomanović ügyvéd

A szerbiai társadalmi-politikai légkör jellegzetességeit és az államvezetés hatalomgyakorlási technikáinak természetét elemezte a Radar hetilapnak nyilatkozva Zdenko Tomanović belgrádi ügyvéd, aki anno egyike volt Slobodan Milošević jogi tanácsadóinak a hágai törvényszék előtt folytatott büntetőeljárásban. A korlátlan hatalomra való törekvés során a vezér- és az áldozatkultusz ötvözésével próbálják normalizálni az abnormálist – mondta.

Szavai szerint a politikai autoritás iránti hűség nagyobb az alkotmány és a törvények irántinál. „Az állami szervek és intézmények vezetőinek zöme azt hiszi, hogy a legfelsőbb politikai autoritás minden felett álló közjó, függetlenül a törvényektől és az alkotmánytól. Amennyiben azt a legfőbb politikai autoritást csodáló egyének követik el, nincsenek törvénytelen cselekedetek, sem jogi akadályok. Mindent lehet, csak fenntartások nélküli hűségről és hajbókolásról kell tanúbizonyságot tenni az autoritás dicsőítésének alkalmával” – fogalmazott az interjúban.

– A törvények alkalmazásának és a joghatékonyság szempontjából a helyzet lesújtó. A törvény előtti egyenlőtlenség eme reneszánszának és a jogrendszer radikális válságának a gyökere az országot szellemi és anyagi értelemben egyaránt hosszú ideje romboló éretlen és felelőtlen elitben keresendő. Ami tegnap még elképzelhetetlen volt, az mára gyakorlattá vált. Ami tegnap még gaztettnek számított, az ma megengedett. Ott, ahol a törvényeket alkalmazni hivatott intézmények gyakran éppen a törvényekkel állnak viszályban, nincs törvény előtti egyenlőség, sem biztonság vagy stabilitás. Az alkotmány szavatolta jogok és korlátok főként a hatalomgyakorlók narratíváiban léteznek. Amikor az ember felülvizsgálja ezeket a narratívákat, rádöbben, hogy a valóságot a szervezett hazugságok és értelmetlenségek spektákuluma uralja, így hozva létre párhuzamos valóságot. Az eme állapotokért alkotmányellenes szándékuk miatt politikai és jogi értelemben egyaránt felelős személyeknek, az elvtelen, vízió nélküli politika gyakorlóinak az apró, de rossz lépések politikáját kellett választaniuk, hogy a polgárok fokozatosan hozzászokjanak a kártékony következményekhez. Politikai eszközrendszerük alapja az elodázás, valamint a figyelem elterelése, hogy elkendőzzék a valós helyzetet. A politikai elit a valósággal ellentétes és a polgárok érdekeivel ütköző fikciót próbál teremteni. Fikciókat és szimulációkat fabrikál. A szimulált választási rendszertől, a fiktív lakóhelyeken, a szimulált igazságszolgáltatáson és fiktív demokrácián át a szimulált patriotizmusig. Demokráciát ígértek, de a demokratikus intézmények létezése csak látszat. Felesküdtek az alkotmányra, miközben retorikájukkal és tetteikkel felfüggesztették azt. Azt mondták, a hazugság ellen vannak, ám a hazugság infrastruktúráját építettek ki. Hamis ígéretek, hamis hazafiak, hamis diplomák és sok más hamis dolog országát teremtették meg – fogalmazott Tomanović.

Az ügyvéd szerint az aktuális rezsim a hazafiasság vonatkozásában döngeti legvehemensebben a mellét, Koszovó megőrzését ígérték, miközben mindent odaadtak, amit előttük senki sem. Az alkotmányra felesküdvén alkotmányos kötelezettségük lett volna Szerbia elidegeníthetetlen részeként tekinteti Koszovóra, ám később elfogadták a francia–német rendezési tervet, azzal érvelve, hogy csak szóbeli beleegyezésről van szó, nem írták alá. A rendezési terv szóbeli elfogadásával Szerbia köztársasági elnöke Koszovó függetlenségét fogadta el – hangsúlyozta Tomanović.