A jelek szerint hiába ígérte meg a Belgrádi Mezőgazdasági Kombinát (PKB) megvásárlásakor az Al Dahra, az Egyesült Arab Emírségek vezető agrárvállalkozásának szerbiai gazdasági társasága, hogy minden munkást megtart a magánosítás után is, a Danas belgrádi napilap arról értesült, hogy az arab tulajdonos mintegy 300 foglalkoztatottnak nem hosszabbította meg a szerződését. Mint ismeretes, a PKB-t tavaly szeptemberben magánosították, a versenypályázat részét képezte egy csaknem 17 ezer hektárnyi földterület Palilula és Nagybecskerek mellett (értéke 208,5 millió euró), háromhektárnyi városi építési terület Borčán (1,22 millió euró), az Ekolab 29 százalékos részesedése, a PKB Agroekonomik Intézet 45,77 százalékos részesedése, minden felszerelés, jószág (17,3 millió euró). Az arab vevő mindezért 105,055 millió eurót fizetett ki, miután egyetlen jelentkezőként nyert a pályázaton. A napilapot felkereső néhány munkás azt állítja, hogy a privatizációt követően az új cég tulajdonosa mindenkivel felbontotta a határozatlan időre szóló munkaszerződést, majd új, meghatározott időre szóló szerződéseket íratott alá az emberekkel. Mintegy 1700-an kaptak új szerződést, határozatlan időre szólót csupán néhány igazgatónak adtak – panaszolták el a magukat megnevezni nem kívánó dolgozók. A munkások egy része öt hónapra szóló szerződést köthetett csupán az Al Dahrával, ezek a szerződések lejártak, újabbat azonban nem kínált fel számukra az arab befektető. Mintegy háromszáz érintettről van szó – elmondásuk szerint.
Úgy vélik, az állam csapta be őket, mert nem volt velük őszinte a magánosítási folyamat bonyolítása során, s az illetékesek mindenkinek azt ígérték, hogy megőrizheti a munkahelyét. Mint mondták, ha őszintén közölték volna velük, hogy nem maradhatnak munkaviszonyban, egyszerűen felvették volna a felkínált végkielégítést ahelyett, hogy öt hónapra szóló, meg nem újítandó szerződést kötöttek az Al Dahrával. A dolgozók szerint a foglalkoztatottak kizsákmányolásának klasszikus esetével állunk szemben: az új tulajdonosnak addig volt szüksége rájuk, amíg elvégezték az átállás alatti munkát, utána viszont hirtelen feleslegessé váltak. Külön gondot jelent, hogy – mivel lejárt szerződésekről van szó – még munkanélküli segélyre sincsen joguk a Köztársasági Munkaközvetítő Szolgálatnál.
A dolgozók arról is beszámoltak, hogy a PKB új igazgatása redukálta a termelést: megszüntette a gyümölcs- és zöldségtermesztést, bezárta a jószágtápgyárat és a tojótyúkfarmot. Mindez egyértelmű jele annak, hogy az arab befektető nem kíván termeléssel foglalkozni, ezt csak a törvényes határidő lejártáig, vagyis három éven át fogja jelképesen végezni – panaszolták el a munkások. Azt gyanítják, hogy előbb-utóbb új bevásárlóközpontok, lakónegyedek és egyéb hasonló épületek állnak majd a PKB által birtokolt földeken. Mint mondták, fontolóra veszik azt is, hogy beperelik az államot, mert szerintük előre megfontolt átverés áldozatainak számítanak. Ha mindez megtörténik, rá fognak mutatni a vezetőség mulasztásaira, például arra, hogy a PKB-t társadalmi vállalattá alakították, hogy el tudják adni a külföldi beruházónak, a munkásoknak azonban nem adtak részvényeket, ami ilyen esetben – elmondásuk szerint – kötelező lett volna a törvény szerint.
