A növényvédelemről szóló törvénymódosítás 2022. január 1-től előlátja a növényvédő szerek valamennyi felhasználójának kötelező képzését, az erről szóló tanúsítványt, valamint a gyümölcsök és zöldségek kezelésére használt berendezések rendszeres ellenőrzését. Ezek az újdonságok elsősorban az élelmiszerbiztonság szintjének növelését célozzák – írja a Szerbiai RTV.
Az új intézkedések bevezetése előtt az Ana és Vlade Divac Alapítvány 116 szerbiai településen, valamivel több mint 1000 mezőgazdasági termelővel készített felmérést, amely azt mutatta, hogy a válaszadók többségét mezőgazdasági gyógyszertárak látják el.
Kilencven százalékuk ismeri a permetezés és a termés szedése közötti előírt időt. A gyártók egyharmada követi az Európai Unióban engedélyezett anyagok listáját, kevesebb mint egyharmada alkalmaz munkabiztonságot.
- Ami a gyomirtó szereket illeti - mechanikus módszereket alkalmazunk, azaz kapálást és hasonlókat, hogy minél kevesebb vegyszert használjunk. Ami pedig a növényvédő szereket illeti, csak a rothadás ellen - mondta Nikola Stojiljković gazda. Hozzátette, hogy vállalkozásuk megkezdésekor a városi közigazgatási hivatalban tartottak előadásokat, és van gyümölcstermesztéssel kapcsolatos szakirodalom is.
Előreláthatólag a termelőket továbbra is tanácsadók képezik, az úgynevezett permetezési napló megfelelő vezetése pedig bónusz lesz a támogatásoknál.
A termelők annyi eszközt vásárolhatnak, amennyit bejelentettek a gazdálkodásuk során - a terület nagysága és a meghatározott kultúrák alapján, és pontosan a megfelelő mennyiségű növényvédőszert kaphatják meg, nem kevesebbet és nem többet, hogy elérjék a megfelelő hatást, és ne történjen meg az, amit tudunk, hogy gyakran előfordul – növeljük a mennyiséget, permetezzünk többet és ezáltal jobb eredményt érünk el. Ez gyakran a terméshozamra is rossz hatással van – jelentette ki Uroš Delić, az Ana és Vlade Divac Alapítvány munkatársa.
Ez a téma újabb kérdést vet fel: mi történik a csomagolással?
- A csomagolási hulladék legnagyobb része a kommunális hulladékba és elégetésre kerül, a legkisebb részt - mindennek mintegy 10 százalékát pedig a megfelelő módon kezelik, azaz a további újrahasznosításig ártalmatlanítják – mondta professzor dr. Goran Malidža, az újvidéki Növénynemesítési és Konyhakertészeti Intézet szakembere.
