A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete kilencedik alkalommal is meghirdette a Brassai Sajtófotó-pályázatot, amelyre romániai magyar és más anyaországon túli magyar fotóriporterek, újságírók jelentkezését várták. Emellett a magyarországi vagy a világban másutt élő magyar fotósok Romániában készült, illetve a külhoni magyarok életével foglalkozó képeit is. A pályázatra érkezett 19 pályázó 485 fotóját értékelte a zsűri, és több kategóriában osztott ki díjakat. A döntésük alapján a hír-, és eseményfotó kategória díját megosztva a lapunk két munkatársa, Ótos András és Molnár Edvárd kapta meg. Ótos Andrást a Tüntetés és a Vízkereszt című sorozatáért jutalmazták, Molnár Edvárdot pedig a Mohácsi busójárás képsorozatáért. A díjazott képeket hamarosan vándorkiállítás formájában mutatják be.
A fotópályázat névadójáról, az Élő Székelyföld honlap írása nyomán: az 1899-ben Brassóban született Halász Gyula budapesti és berlini képzőművészeti tanulmányok, majd első világháborús részvétel után 1924-ben érkezett Párizsba, ahol édesapja a Sorbonne-on tanított. A Montparnasse éjszakai életét fotózta, immár Brassaiként szerzett nevet a párizsi elitben és a művészvilágban, amelynek életét ugyancsak megörökítette.
Brassaï – francia nyelvterületen, illetve világszerte így ismerik – , barátai között tartják számon többek között Picassot, Dalit, Matisse-t, Alberto Giacomettit. Kevesen tudják, hogy az akkori párizsi graffitikről is könyvet adott ki, bizony az az utcai falművészet, amelynek a mai fiatalok leginkább az angol Banksyt ismerik el képviselőjének, már az első világháború után megjelent a francia fővárosban a maga csípős humorával és éles társadalombírálatával.
A híres fotóművész 1984-ben hunyt el, eredeti felvételei ma a világ nagy múzeumainak féltett kincsei és visszatekintve életművére, volt tehát amire alapoznia a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE), amikor fotópályázatait a Brassai nevével fémjelezte. Az ötlet 2015-ben született meg, és nem véletlenül, hiszen az ezredforduló után jól érezhetővé vált, hogy az internet világában a vizuális tartalmak egyre inkább előtérbe kerülnek, függetlenül attól, hogy milyen minőséget takarnak.
