2026. június 20., szombat

Magyar tannyelvű oktatás 34 középiskolában

Az MNT ülésén oktatási, kulturális és tájékoztatási kérdésekről, valamint több tucat személyi ügyről döntöttek

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

A Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén oktatási, művelődési, tájékoztatási és nyelvhasználati kérdések kerültek napirendre, de számos személyi döntésről és pályázati véleményezésről is döntöttek. A következő tanévben 34 oktatási intézmény több mint kétezer helye várja a középiskolásokat.

A Magyar Nemzeti Tanács pénteken tartotta meg Szabadkán a 25. rendes ülését, amelyen a testület összesen 105 napirendi pontot tárgyalt meg és fogadott el. Az első napirendi pontok között az MNT jóváhagyta a 2025. évi zárszámadás módosítását és bővítését. Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertetőjében elmondta, hogy a tanács a hatályos jogszabályok értelmében közepes méretű jogi személynek minősül.

– Ezért a 2025. évi zárszámadás benyújtásakor a pénzügyi kimutatások kötelező mellékleteként be kell nyújtani a jegyzeteket a pénzügyi kimutatásokhoz, valamint a narratív beszámolót is. Az elfogadásra javasolt eredménymérleg és állapotmérleg a februárban elfogadott zárszámadás pénzügyi mutatóit nem módosítja, azoknak a tartalma változatlan marad. A mérlegek kizárólag formai kiegészítést tartalmaznak. A jegyzetek a pénzügyi kimutatások részletes kiegészítését képezik, a narratív beszámoló pedig az MNT 2025. évi működésének és gazdálkodásának főbb jellemzőit mutatja be. Tartalma hűen tükrözi az MNT 2025. évi beszámolóját a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség által megkövetelt formában – fogalmazott Hugyik Richárd.

Az MNT jóváhagyta a Szabadka városi és a Topolya községi iskoláskor előtti intézményhálózatok, valamint a Topolya községi általános iskolai hálózat véleményezésével kapcsolatos végrehajtó bizottsági döntéseket.

Varjú Potrebić Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatásért felelős tagja ismertette a szabadkai és topolyai óvodai, valamint a topolyai általános iskolai intézményhálózatokra vonatkozó javaslatokat. Elmondta, hogy ezek meghatározzák az intézmények számát, területi eloszlását és működésének kereteit, valamint a jövőbeni fejlesztési irányokat is.

– Topolya községben összesen 753 gyermek számára szavatolt a bölcsődei vagy óvodai ellátás. A községben működő állami iskolák hálózatáról szóló tanulmány nyolcéves időszakra készült, és a természetes szaporulat, valamint a migrációs folyamatok figyelembevételével határozza meg a hálózat fejlesztési irányait – mondta Varjú Potrebić Tatjana.

A tanács emellett támogatta a vajdasági középiskolák első osztályaiba beíratható tanulók létszámának meghatározásáról szóló javaslatot is, ennek értelmében a következő tanévben sem csökken a magyar tannyelvű középiskolai szakok száma Vajdaságban. Hugyik Richád kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanácsnak véleményezési joga van a Vajdasági Autonóm Tartomány középiskoláinak első osztályába beíratható tanulók létszámának meghatározása kapcsán.

– A hivatalos kérelem a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól érkezett, amely szerint a 2026–27-es tanévben 34 középiskola, illetve 3 speciális iskola magyar tannyelvű középiskolai tagozatának első osztályába lesz lehetőség beiratkozni. A rendelkezésre álló férőhelyek száma 1996 a középiskolákban és további 84 férőhely a speciális középiskolákban; 35 négyéves szak és 18 hároméves szak közül lehet választani, a speciális iskolákban pedig 11 hároméves és 2 kétéves szak közül lehet választani – ismertette az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke.

Az ülésen kiemelt helyet foglalt el az oktatási intézmények vezetőinek kinevezése. Összesen 25 oktatási intézmény igazgatóválasztási eljárását véleményezték, az óvodáktól és általános iskoláktól kezdve a középiskolákon át egészen a diákotthonokig és a Szabadkai Egyetemista Központig. Az idén összesen 42 oktatási intézmény élére neveztek ki új igazgatót, miközben a 17 magyar vezetésű intézmény élén továbbra is magyar igazgatók maradtak.

A testület emellett több mint negyven iskolaszéki, igazgatóbizottsági és felügyelőbizottsági tagcserével kapcsolatos eljárást hagyott jóvá, továbbá döntött egyes intézmények igazgatóbizottsági tagjainak kinevezéséről és felmentéséről is. Az MNT támogatását adta két, a törvényben meghatározott minimális létszámnál kisebb magyar tannyelvű osztály megnyitásához Székelykevén és Torontálvásárhelyen.

A kulturális területen a tanács véleményezte több intézmény igazgatóválasztását, köztük a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a zombori Laza Kostić Művelődési Központ és a Zombori Városi Múzeum vezetői tisztségeivel kapcsolatos eljárásokat.

Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke felszólalásában a vajdasági magyar kulturális élet gazdagságát és a támogatási rendszerek jelentőségét hangsúlyozta.

– A mai ülésen összesen hat közigazgatási szerv olyan pályázati kiírása szerepel, amely pályázatoknak a végfelhasználói közege valamilyen formában művelődési tartalommal fog gyarapodni. A Művelődési Minisztérium pályázatán 42, a tartományi titkárság pályázatain több mint 200 pályázó szerepel. Szabadka város pályázatán 41 pályázó szervezet szerepel, Zenta községben 16, Magyarkanizsán pedig további 12 projekt javasolt támogatásra – fogalmazott az alelnök.

Az ülésen jóváhagyták a kulturális, oktatási és tájékoztatási pályázatokkal kapcsolatos, a Végrehajtó Bizottság által hozott döntéseket is. Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatással megbízott tagja ismertetésében a médiapályázatok jelentőségét emelte ki. Rámutatott arra, hogy a köztársasági, tartományi és önkormányzati pályázatok fontos szerepet töltenek be a helyi és kisebbségi nyelvű tájékoztatás támogatásában.

– A minisztériumi pályázatok legfontosabb célja a közérdekű médiatartalmak létrehozásának támogatása. Olyan műsorok, cikksorozatok és multimediális tartalmak finanszírozása, amelyek a polgárok hiteles és sokoldalú tájékoztatását szolgálják. Ezenkívül a pályázatok célja a médiapluralizmus és a vélemények sokszínűségének biztosítása is. Ez azt jelenti, hogy a pályázatok révén a kisebb helyi és regionális médiumok is lehetőséget kapnak arra, hogy közérdekű tartalmakat állítsanak elő, ezzel gazdagítva a médiateret. Mind köztársasági, mind tartományi szinten külön eszközöket biztosítanak a kisebbségi nyelvű tájékoztatásra – mondta Kabók Erika.

A tanács emellett elfogadta a nagybecskereki utcanév-változtatásokkal kapcsolatos véleményezéseket, valamint jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság döntéseit a Bács és a Topolya községi, nemzetek közötti viszonyügyi tanácsokba kinevezendő tagokkal kapcsolatban. 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele