Nincs különbség magyar és magyar között

– Bárhol a Kárpát-medencében, amikor egy intézmény, egy épület átadására készülünk, az ünnep sosem az épületről szól, hanem a közösségről, amelynek készült. Hiszen lehet bármilyen modern, bármilyen impozáns egy épület, ha a közösség nem tölti meg élettel, akkor csak egymásra rakott, bár szép téglák maradnak – emelte ki Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tegnap Pancsován, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület felújított épületének ünnepélyes átadóján.

A megújult épületet Nacsa Lőrinc, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Rancz Károly, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke adta át. 

Mint azt Rancz Károlytól megtudtuk, az idén 80 éves múltra visszatekintő egyesület épületének felújítási munkálatai első fázisát sikerült befejezni, de már ez is nagy segítség, hiszen kicserélték a villanyvezetékeket, felújították a vízhálózatot, és vizesblokkot alakítottak ki, ugyanakkor a homlokzat is teljesen új burkolatot kapott.

Rámutatott: az egyesület fennállása óta több mint háromezer eseményt jegyez, és bár az elmúlt években jelentős mértékben csökkent a magyarság száma a dél-vajdasági városban, végvárként sokkal nagyobb szerepet játszik a magyar közösség a nyelv és a kultúra megőrzésében. 

Nacsa Lőrinc alkalmi beszédében kiemelte, hogy a pancsovai látogatás nem a csodaszép épületről szól, hanem az emberekről, a közösségről, amely valódi szellemi értéket ad majd ennek az épületnek. A pancsovai magyarok ünnepe ez, akik minden kihívás és nehézség ellenére kitartóan küzdenek magyarságukért, ápolják anyanyelvüket, székely hagyományaikat, kultúrájukat, valamint dolgoznak a közösségért és a dél-bánáti magyar jövőért. Szavai szerint nem elég beleszületni egy kultúrába, tenni is kell azért, hogy az örökölt értékek tovább éljenek a jelenben, és átszálljanak a következő nemzedékekre. 

– Mindez felelősséget ró ránk, hogy ne hagyjuk elveszni azokat az értékeinket, amelyek magyarrá tesznek bennünket. Ebben eddigi tapasztalataim alapján a szórványmagyarság mutatja az egyik legjobb példát – emelte ki a magyar államtitkár, majd megállapította, hogy ezek a közösségek bizonyítják: sosem a körülmények számítanak, hanem az, ami az ember szívében van.

– Hiszen magyarnak lenni nemcsak származás kérdése, hanem döntés is, amelyet nap mint nap újra meg kell hozni, és amely mellett minden nap újra el kell kötelezni magunkat – mondta Nacsa Lőrinc, majd annak a kívánságának adott hangot, hogy az átadott épület a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület méltó otthonává váljon, ahol nemzedékek ismerhetik meg felmenőink kultúráját.

– Itt, ahol sajnos már több évtizede nincs iskolarendszerű magyar nyelvű oktatás, különösen fontos, hogy megszólítsuk a fiatalokat, és bevonjuk őket is a nemzetépítő munkába. Ugyanis a fiatalok jelentik a magyar nemzet jövőjét. Ha nincs magyar gyermek, nincs magyar jövő. Minden befektetett munka és idő elpazarolt erőfeszítés, ha nincs, aki továbbvigye ezt az örökséget – mutatott rá Nacsa Lőrinc, majd hozzátette: mindent meg kell tenni azért, hogy gyermekeink, az utánunk jövő nemzedék is magyarként élhessen. 

– Mindenütt a Kárpát-medencében, így Vajdaságban is támogatjuk a magyar oktatási intézményeket az óvodától a felsőoktatásig, elérhetővé tettük a magyar nyelvű oktatást, támogatjuk a külhoni magyar közösségek szervezeteinek kulturális és nemzetmegtartó programjait, és mindenben kiállunk a külhoni magyarság mellett – mondta Nacsa Lőrinc, majd így folytatta: – Mi továbbra is kiállunk amellett, hogy nincs különbség magyar és magyar között. Nincs első- és másodrendű magyar állampolgár, hiszen amíg mindannyian közösen dolgozunk a nemzet felemelkedésén, addig döntéseinket is közösen hozzuk meg. Az elmúlt 16 év közös munkájának köszönhetően hatalmas eredményeket tudtunk elérni mindenütt a Kárpát-medencében, így itt, Vajdaságban is. Ehhez azonban a magyar nemzet minden tagjára szükség volt, és ma is szükség van. Április 12-e után is tovább szeretnénk folytatni megkezdett munkánkat – hangsúlyozta a magyar politikus.

Dr. Pásztor Bálint rámutatott: Magyarország nemzeti kormánya 288 ezer euró értékben támogatta, hogy a pancsovai magyar közösségnek legyen egy felújított, 21. századi életkörülményeket biztosító otthona, a dél-bánáti szórványmagyarságnak pedig egy bástyája. Mint hangsúlyozta, ezt a pénzt nyilván Magyarországon is el lehetett volna költeni, vagy máshol is, ám Magyarország nemzeti kormányának, Orbán Viktorral az élen, minden magyar egyformán fontos. 

– A végeken mindig nehezebb, a végeken mindig többet kell teljesíteni, a végeken mindig jobban kell küzdeni a megmaradás érdekében – hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint, majd arra bátorította a jelenlévőket, tegyenek meg mindent, hogy a jövőben is legyen magyar szó Pancsován, magyar kultúra, őrizzék a magyar hagyományokat, és mutassanak példát Vajdaságnak és az összmagyarságnak nemzethűségből, abból, hogy milyen az, amikor egy közösség igazán ragaszkodik nemcsak a gyökereihez, hanem a jelenéhez és a jövőjéhez is.

– Akkor tudunk jövőt építeni, ha mindannyian őrizzük magyarságunkat – szögezte le.
Fremond Árpád is azt emelte ki, hogy különleges teher, egyúttal különleges dicsőség is szórványban magyarnak lenni.

– Szórványban a kultúra nem pusztán örökség, amelyet készen kapunk, hanem mindennapi döntések sorozata. Nap mint nap el kell határoznunk, hogy megőrizzük, éltetjük és továbbadjuk mindazt, amit elődeinktől kaptunk – mondta az MNT elnöke.
Szavai szerint kisebbségi helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy legyen mögöttünk egy támogató, megtartó közösség.

– A kultúra, a hit és a magyarság vállalása olyan erő, amely közösséget teremt, és amelyre megmaradásunk épül. E három alappilléren nyugszik a jövő. Nem véletlen, hogy Széchenyi István így fogalmazott: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” Ez a gondolat vezérelt bennünket akkor is, amikor összefogtuk az anyaország és a vajdasági magyar közösség vezetőit, valamint a pancsovai magyarokat – emelte ki Fremond Árpád, majd hangsúlyozta, hogy a magyar közösség mintegy 30 százaléka szórványban él.

– A szórvány világa sokszor csendesebb, szerényebb, de annál nagyobb erőt kíván. Olyan szikár, magabiztos és nemzeti öntudatában megingathatatlan emberek élnek szerte a Vajdaságban, akik – ahogyan Petőfi Sándor fogalmazott – lángoszlopokként tartják a lelket az apró közösségekben. Nagy vállalás ez, hiszen sokszor nehezebb körülmények között kell helytállni. Éppen ezért különösen fontos a tömbmagyarság és a szórvány közötti élő, erős kapcsolat – hangsúlyozta az MNT elnöke, majd végezetül kiemelte: a Magyar Nemzeti Tanács feladata az, hogy ugyanazzal a felelősséggel viselje gondját egy néhány száz fős közösségnek, mint egy több ezres magyar közösségnek.