Lezárult A Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája (2026–2033) tervezetének közvitája, amelyet 2025. november 20-ától 2026. január 20-áig két hónapon át Óbecsén, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken, Székelykevén, Muzslyán és Magyarkanizsán tartottak meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Prosperitati Alapítvány szervezésében. A stratégiatervezet teljes szövegét az alapítvány honlapján is lehetett véleményezni keddig, azaz tegnapig. A digitálisan befutott észrevételeket még rendszerezik, ahogyan a következő időszakban összesítik azokat a javaslatokat is, amelyeket a személyes találkozókon gyűjtöttek össze – mondta érdeklődésünkre dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke.
A temerini professzor egyike azoknak, akik a 2015-től alkalmazott, Pásztor István által kezdeményezett gazdaságfejlesztési stratégia megalkotásában is kiemelt szerepet vállaltak. Tíz év elteltével az új, második tervezet elkészítésében is a négy kiemelt szerkesztő között volt. A szakmai körökben nemzetközi szinten elismert professzor aktívan részt vett az említett találkozásokon is.
– Számos visszajelzés érkezett a lakosoktól. Az elmúlt napokban, éppen a magyarkanizsai egyeztetés után is kaptunk új javaslatokat. Ezek mind olyan vélemények, amelyeket megszívlelünk, amelyeken elgondolkodunk. Minden egyeztetésen voltak nagyon jó ötletek, támogatások. A legtöbb javaslatot a digitalizáció megvalósítására, illetve a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban fogalmazták meg azok, akik jelen voltak a közvitákon, valamint számos ötlettel rukkoltak elő a turizmust illetően is.
Dr. Nagy Imre a minapi temerini lakossági fórumon (Ótos András felvétele)
Az élő találkozások olyan pluszlehetőségeket teremtenek, amelyek előremutató fejlesztéseket eredményeznek. Nem volt ez másként a közvitákon sem: voltak kérdések, és természetesen olyan témák is felmerültek, amelyekben megoszlottak a résztvevők álláspontjai – utalt a véleménycsere pozitívumaira dr. Nagy Imre.
– Nyilván felmerültek olyan kérdések, amelyekben az emberek nem értettek egyet, próbáltak javasolni. Ezekre szakemberekként is reagáltunk, megpróbáltunk reálisan érvelni a kételyekre. A vita és véleménynyilvánítás mindig előremutató. Például az, hogy intenzívebb hozzáállást kértek az érintettek a borturizmusban, vagy a vidékfejlesztés kapcsán felhívták a figyelmet a népviselet készítésének jelentőségére, és arra, hogy ezt be kellene integrálni a helyi turizmusba. Természetes, hogy mindenki a saját szempontja alapján próbálta megközelíteni a tervezetet, illetve a saját érdekeit próbálta megfogalmazni. Ez mind olyan érték, ami részben megjelenik a stratégiában, de örültünk annak, hogy a jelenlevők a véleményeikkel megpróbálták még jobban kidomborítani a számukra fontos kérdéseket.
Az új tervezet a korábban sikeresen alkalmazott gazdaságfejlesztési stratégia folytatását tűzte ki célul új elemekkel, a megalkotás végére viszont ennél jóval több lett – hívta fel a figyelmet a következő hét évre vonatkozó alapdokumentum jelentőségére a professzor.
– Rengeteg változás történt az elmúlt tíz évben, egyrészt az európai fejlesztés- és támogatáspolitikában, másrészt a szerbiai, ezen belül a vajdasági támogatáspolitikában is. Ezeket az újításokat a vidék-, mezőgazdaság-, gazdaság- és a vállalkozásfejlesztés területén bele kellett foglalni az új stratégiába. Emellett a geopolitika, közvetve vagy közvetlenül, bizonyos mértékben beleavatkozott a stratégia tartalmába, ahogyan a klímaváltozás kérdése is. Az utóbbi tíz évben intenzíven érzékeljük a mezőgazdaságban a klímabarát fejlesztések támogatását: ezt az új stratégiába szintén beleépítettük. A korábbi stratégia is tartalmazta, ám a mostani kiemelten kezeli a szemléletváltást. A mezőgazdaságban erre már most fontos figyelni. Ma már nem kimondottan a hagyományos mezőgazdasági ágazatok azok, amelyekkel az európai piacokon részt lehet venni. Sokkal inkább az egészséges alapanyagokból származó élelmiszer-termelés az, ami megfelel a különböző nemzetközi szabványoknak. Ezen felismerés nélkül nincs új gazdaság: erre kell a fiatal gazdákat serkenteni, és ezt próbáljuk meg a jövőben a különböző képzéseken, szaktanácsadásokon keresztül véghez vinni. Ezt a stratégia megalkotásában részt vevő szakértők is hangsúlyozták: szemléletváltás és képzések nélkül nincs versenyképes piac és versenyképes termelés sem.
Az új stratégia folytonosságot követ a korábban jól megalapozott és bejáródott támogatási rendszerekben, mind a mezőgazdaság területén, mind a vállalkozók és az otthonteremtők körében. Emellett külön hangsúlyt fektet a jelenleg külföldön tartózkodók hazahívására: ennek gyakorlati megvalósítását az itteni lehetőségek növelésében látják.
– A jelenleg külföldön tartózkodóknak érezni kell azt, hogy a haza visszavárja őket. Ha e mellett döntenek, akkor pedig segíteni kell nekik abban, hogy ezt meg tudják tenni. A munkahely és a lakhatás kérdésében is lehetőséget kell biztosítani, valamint támogatni kell a társadalmi integrálódást is – mutatott rá a professzor.
Dr. Nagy Imre megerősítette, hogy az előző tíz évben a teljes vajdasági magyarságot felemelő támogatási rendszert sikerült megvalósítani, amire az új stratégiát is alapozni lehet. Mint ismeretes, a kimutatások szerint az említett időszakban mintegy 60 ezer vajdasági magyar ember itthon maradását segítette az első gazdaságfejlesztési stratégia. A Prosperitati Alapítvány az elmúlt évtizedben 12 pályázati körben összesen 57 felhívást jelentetett meg, amelyeken 16.074 pályázó nyert támogatást. Félmilliárd euró értékű fejlesztés valósult meg, 250 millió euró vissza nem térítendő támogatással. A professzor hangsúlyozta: az alapítvány továbbra is megjelenik a stratégiában, mint az előző tíz évre vonatkozó tervek gyakorlati megvalósító intézménye. Az első tervezetben tehát cél volt egy ilyen intézmény létrehozása és megerősítése, most viszont a megvalósítás erős bástyájaként alapoz rá a stratégia – mutatott rá az alapítvány tevékenységének jelentőségére dr. Nagy Imre.
Nyitókép: Dr. Nagy Imre (Ótos András felvétele)
