A pancsovai finomító működésével kapcsolatos bizonytalanság már most mély nyomot hagyott az ipari termelésen, és amennyiben a NIS válsága rövid időn belül nem rendeződik, az ipari termelés 2026-ban is stagnálhat – nyilatkozta a szerb közmédiának Ivan Nikolić, a Szerb Nemzeti Bank kormányzótanácsának elnöke. Erre figyelmeztetnek a makrogazdasági elemzések és trendek legfrissebb elemzései is, amelyek szerint a teljes ipari növekedés tavaly mindössze körülbelül egy százalékra korlátozódott. Különösen súlyosan érintette a feldolgozóipart, amely a becslések szerint mindössze 1,2 százalékos növekedést ért el. A legnagyobb terhet a kőolajszármazékok gyártása viseli, amely már novemberben is 44 százalékos visszaesést mutatott az előző év azonos hónapjához képest.
November végén a pancsovai finomító úgynevezett „csendes üzemmódba” lépett, ami – a várakozások szerint – még kedvezőtlenebbül fog megjelenni a decemberi statisztikákban. A Szerb Nemzeti Bank kormányzótanácsának elnöke, Ivan Nikolić hangsúlyozza: az olajipar problémái az egész tavalyi év során jelen voltak, és a csúcspontjukat az utolsó negyedévben érték el, az amerikai szankciók bevezetése után. A kőolajszármazékok termelése éves átlagban körülbelül 10 százalékkal maradt el a megszokott évektől, míg 2022-höz képest – amikor a feldolgozás a csúcson volt – a visszaesés elérte a 25 százalékot is” – mondta Nikolić. Elmagyarázta, hogy ez az ágazat a feldolgozóipar 8,6 százalékát teszi ki, így minden visszaesés közvetlenül rontja az ipar összteljesítményét is.
„Novemberben a feldolgozóipar 3,7 százalékos csökkenést mutatott, miközben az olajfeldolgozással kapcsolatos problémák nélkül növekedést látnánk” – hangsúlyozta.
Szavai szerint a kulcskérdés az, hogy milyen gyorsan sikerül megoldani a válságot. Amennyiben a NIS problémái a következő egy-két hónapban rendeződnek, az ipari termelés – legalábbis a feldolgozóiparban – visszatérhet a tavalyi átlagos szintre. „Ez elsősorban geopolitikai kérdés, amely a mi kereteinken kívül dől el. Minél hamarabb megoldódik, annál gyorsabban térhetünk vissza a normális folyamatokhoz” – értékelte Nikolić. Hozzátette, hogy az ipar egészében azért vannak pozitív jelek is. Az elektromosenergia-termelésben jobb év várható a rendkívül aszályos 2024 után, miközben a bányászat továbbra is viszonylag kedvező trendeket mutat.
Noha az idei évre körülbelül 3 százalékos GDP-növekedést vetítenek előre, Nikolić hangsúlyozta: ebben az ipar nem játszik majd jelentős szerepet. A növekedés fő pillérei az építőipar, a kereskedelem és – kedvező időjárási feltételek mellett – a mezőgazdaság lesznek. „Az inflációt 2,7 százalékra sikerült leszorítani, ezen a téren nincs gond. Az idei év kulcsfontosságú kihívása az ipar marad” – emelte ki Nikolić, megjegyezve, hogy az export továbbra is gyorsabban nő, mint az import, ami enyhíti a külkereskedelmi kockázatokat. Összegzésként Nikolić rámutatott: Szerbia jelenleg olyan döntésekre vár, amelyek „zöld asztalnál” születnek, ugyanakkor mérsékelt optimizmusának adott hangot, hogy a kimenetel hamarosan ismertté válik, és – szavai szerint – pozitív lesz.
Nyitókép: A NIS újvidéki székháza (Fotó: Dávid Csilla)
