A köztársasági képviselőházban ma is az Európai Bizottság idei évi országjelentéséről folyt a vita, amely során Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a parlament alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnöke rámutatott, hogy már 5. alkalommal arra mutatott rá az országjelentés, hogy az ország technikailag készen áll a 3-as klaszter megnyitására. De miután erre az idén sem kerül sor, nyilvánvaló hogy nem csak a felkészültség meghatározó az újabb tárgyalási fejezetek megnyitásában. Politikai döntés ez.
Kovács Elvira felszólalásában kiemelte, egyes államok sokkal többet várnak el Szerbiától, mint a vállalat kötelezettségek teljesítése és a reformok megvalósítása, többek között az ország külpolitikájának összehangolását az uniójával is elvárják tőle. Felsorolva azokat a tárgyalási fejezeteket, amelyekben az ország pozitív osztályozást kapott, többek között kiemelte a 29-es fejezetet, ami a vámpolitikára vonatkozik, és amely nélkül a teherszállítás napokig vesztegelne a határon. A 16-os, adópolitikával foglalkozó tárgyalási fejezetben a jövedéki adó összehangoltságát emelte ki a dohánytermékek esetében. Kihangsúlyozta az energetikával foglalkozó tárgyalási fejezeteket, amelyek egyrészt az ország energia diverzifikációját teszi lehetővé, de mint rámutatott nemrégiben a parlament módosította a földgázról, a kőolajról szóló törvényeket. A mezőgazdasági törvényeket érintő tárgyalási fejezetek kapcsán, a halászat esetében áll legjobban Szerbia, mint Kovács Elvira rámutatott, a 13-as fejezet elérte annak lezárásához szükséges feltételeket. Ugyanakkor az ország a legjobb értékelést a gazdasági fejlődés kapcsán kapta, hiszen csökkent az infláció, makrogazdasági stabilitást ért el az ország, folyamatosan növekszik a GDP és a bankszektor területén is előrelépést tudott felmutatni Szerbia.
Kovács Elvira elmondta ugyanakkor, hogy ezek mellett az államvezetésnek nagyobb figyelmet kell fordítani azokra a fejezetekre, ahol nem sikerült előrelépést megvalósítani, így a 23-as, igazságüggyel foglalkozó fejezet esetében, ahogy a közigazgatásra vonatkozó reformokra is szükség van. Az országjelentés ajánlásaira Szerbiának útmutatásként kell tekintenie.
Részletezve azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek az EU kínál Szerbiának a felzárkózási folyamatban, rámutatott, hogy az országjelentés szerint, Szerbia nem használja kellő mértékben ezeket a lehetőségeket, így az IPARD II és az IPARD III lehetőségeket használat kellő mértékben, a szerződéskötés lassúsága miatt, illetve az eszközkifizetés késésére is sor került.
Csak ebben az évben Szerbia az EU-val 600 millió euró értékű pénzügyi keretet írt alá infrastrukturális fejlesztésekre, a polgárok jogainak erősítésére, illetve a gazdasági körülmények javítására. Ez mellett 140 millió euró vissza nem térítendő összegről szerződött a 2025-2027 időszakra, az IPA III projektumokra 2025-2027-re 139 millió euróra. Két többéves programot hangoltak össze a 2024-2027-es időszakra 340 millió euró vissza nem térítendő összegekre. Megállapodást kötött az ország olyan pénzügyi intézményekkel is, amelyek vissza nem térítendő összegeket adhatnak a Nyugat-Balkán országai számra, amiből Szerbia 50 millió eurót kapott.
Kovács Elvira rámutatott, a Nyugat-Balkán érintő Növekedési terven keresztül Szerbia a felzárkózás elérésére 1 milliárd eurót kaphat. Ebből az ország lehúzott már egy összeget, de mint a képviselő kiemelte, hamarosan érdem szerint újabb összegekhez juthat hozzá az ország.
A VMSZ képviselője kiemelte, a parlament előtt van az a záradék, amit az eurointegrációs bizottság fogalmazott meg az országjelentéssel kapcsolatban, az ellenzéki, illetve hatalmi pártok képviselői közösen. Ebben megállapították, hogy Szerbiának folytatnia kell az unió tagsága felé vezető törekvéseket.
