Đuro Macut kormányfő szerdán a Szerbia Palotában megtartott Euronews Adria Summit konferencián beszélt arról, hogy Szerbia nagyon közel áll a csatlakozáshoz az Európai Unióhoz, ám a politikai döntések lassítják a folyamatot. Elmondta, hogy az ország a csatlakozási feltételek mintegy 65 százalékát teljesítette, a fennmaradó rész főként külpolitikai kérdésekhez és szankciókhoz kapcsolódik, ami a tagállamok döntésétől függően lassíthatja a folyamatot.
A kormányfő az EU Szerbiáról szóló éves jelentését is értékelte.
– Bár a dokumentum több ponton kritikát tartalmaz, ez nem csökkenti az elmúlt időszak fontos előrelépéseit. Az ország jelentős reformokat hajtott végre, a kormány pedig továbbra is aktívan végzi a feladatokat. A miniszterek világos utasításokat kaptak, különösen a jogi kérdésekben – nyilatkozta.
Macut hangsúlyozta a Berlini Folyamat jelentőségét, amely hidat képez Szerbia és az EU között, és kiemelte, hogy az uniós vívmányok harmonizációja nem lehet politikai pontszerzés eszköze. Véleménye szerint a parlamenti nézeteltérések ellenére a jogi összehangolás nem várathat magára, és ha Európát akarunk Szerbiában, a lehető leghamarabb teljesíteni kell és meg kell teremteni a politikai feltételeket.
A külpolitikai helyzetről Macut elmondta, hogy Oroszország hosszú ideje partner, és jól ismeri Szerbia helyzetét az elmúlt évtizedek történelmi tapasztalatai alapján.
– A szankciók bevezetése elkerülhető, de mindig az egyeztetés után az európai partnerekkel. Szerbia nem állhat egyik fél oldalára sem, hanem elsősorban a nemzeti érdekeit kell szem előtt tartania – fogalmazott.
Az egyetemek helyzetéről a kormányfő kiemelte, hogy az akadémiai szabadság és az autonómia megmaradt. A vezetők és oktatók kiválasztása ciklikusan zajlik. A felvételi állami keretek között valósul meg, a végrehajtás pedig az egyetemek feladata.
– Az önjelölt polgári csoportok utcai demonstrációi nem felelnek meg az akadémiai szellemnek. A vitáknak az egyetemeken, a kormány vagy a minisztérium keretében van a helyük – mondta Macut.
Ana Brnabić, a köztársasági parlament elnöke a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának jelentőségét emelte ki.
– A konferencia éppen akkor zajlik, amikor Szerbia a 3-as klaszter megnyitásáért küzd, és ebben az időszakban az EU-val kapcsolatos kritikák különösen hangsúlyosak. Fontos, hogy lehetőség nyíljon ezek megvitatására és a régió országai közötti párbeszéd erősítésére. Szerbia stratégiai célja a teljes jogú tagság – mondta Brnabić, aki három fő érvet emelt ki az EU-csatlakozás mellett.
– Az EU a történelem legnagyobb békeprojektje, amely a kontinens leghosszabb békéjét hozta, és a Nyugat-Balkánnak is részt kell vennie ebben, hogy a jövőre koncentrálhassunk és másként lássuk a múltat. A tagság több előnyt hoz, mint kárt, különösen azoknak az országoknak, amelyek gazdaságilag gyengébbek – mondta. Brnabić a külföldi befektetések jelentőségét is hangsúlyozta.
– 2010 és 2024 között több mint 44 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetés érkezett Szerbiába, ebből az EU-tagállamok több mint 24,5 milliárd eurót fektettek be. Az EU-ból érkező vállalatok mintegy 290 ezer embert foglalkoztatnak, az EU-piacra lépő cégek pedig összesen 675 ezer alkalmazottat tartanak el – tette hozzá.
