A nyáron újra életre kel a hagyomány és a közösség szelleme, hiszen a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ (VMIK) szervezésében augusztus 28-a és 31-e között kerül megrendezésre a 22. Ifjúsági Etno Tábor, ezúttal a péterrévei Jakšić-tanyán, a Csík-ér partján, ott, ahol éveken át otthonra lelt a tábor közössége, és ahol most újra visszatérhetünk a gyökerekhez.
A Jakšić-tanya az utóbbi években komoly átalakuláson esett át, ám ez az a helyszín, amely a régi táborozók számára egyfajta érzelmi térképként is szolgál, egy olyan meghatározó pontként, ahol barátságok, szerelmek és életre szóló élmények születtek. Az idei tábor így nemcsak folytatása lesz a több mint két évtizedes hagyománynak, hanem ünnepélyes visszatérés az elmúlt időszak meghatározó pillanataihoz, ráadásul mindez új lendülettel, ám változatlan értékrenddel valósul meg.
Élő hagyomány, aktív közösség
– A tábor elsődleges célja továbbra is az, hogy a vajdasági magyar fiatalok megélhessék saját kulturális örökségüket és elsajátíthassák annak alapjait, miközben számottevő közösségi élményekben részesülnek. A program az idén is rendkívül gazdag és sokszínű lesz, hiszen számos, nagy népszerűségnek örvendő kézműves-foglalkozást sorakoztatunk fel, például a kosárfonást, hímzést, horgolást, nemezelést, mézeskalácsfestést, csuhézást, sőt íjászkodhatnak is a látogatók. Pénteken borkóstolóval rukkolunk elő, a vajdasági magyar borászok termékeit kóstolhatják meg a táborlakók a Timi&Dani Acoustic Duo fülbemászó dallamait hallgatva, szombaton pedig a Juhász zenekar húzza a talpalávalót, és abban bízunk, hogy egy fergeteges táncháznak lehetnek részesei a tábor résztvevői, és mindeközben az esti tábortűz pattogását is élvezhetik – hangsúlyozta Albert Éva, a tábor fő szervezője, aki elmondta, a rendezvény különleges értéke, hogy a résztvevők aktív részeseivé válnak a hagyományok átörökítésének, ennek köszönhetően sok programban a korábbi táborozók ma már oktatókként vesznek részt.
Olyan, mintha hazajönnénk
A szervezők szerint a Jakšić-tanyára való visszatérés korántsem véletlen, hanem teljesen tudatos döntés volt, ugyanis a helyszín szimbolikus jelentőséggel bír számukra.
– A tábor fénykorát éppen ezen a helyszínen élte meg, és számomra ez a tanya adja vissza a leginkább a tábor szellemiségét, így nagy örömömre szolgál, hogy sok év után most visszatérünk oda, ahol egykor minden elkezdődött. A visszatérés pedig szimbolikus és gyakorlatias üzenettel is bír egyszerre, ugyanis azt sugallja, hogy az értékeinkhez, közösségi emlékeinkhez mindig érdemes visszatalálni, hogy erőt meríthessünk és töltődhessünk belőlük. Egy kicsit olyan, mintha újra hazajönnénk – fogalmazott Erdődi Edvina, aki évekig volt a tábor fő szervezője, és ma is segít mindenben, majd hozzátette, úgy véli, napjainkban igencsak felértékelődik a kisebb fesztiválok, illetve a táborok jelentősége, hiszen kevesebb helyen van a fiataloknak lehetőségük valódi kapcsolatok építésére.
– A világ digitalizálódik, gyorsul, és ez sok szempontból jó, mindeközben azonban egyre többen érzik magukat magányosnak, gyökértelennek. A kisebb közösségek ezzel szemben olyan tereket kínálnak, ahol ismerjük egymást, ahol odafigyelünk a másikra, ahol tartozunk valakihez. Egy táborban, egy kis fesztiválon az ember nemcsak néző, hanem résztvevő is. Itt valódi emberek vannak, valós helyzetekkel. Éppen ezért különösen kedves az a szívemnek, hogy sok egykori táborozó már pici gyermekével látogat ki hozzánk, hiszen ez az, ami a legszebben példázza, milyen csodálatos módon járulhat hozzá ez a rendezvény kultúránk és kulturális értékeink átörökítéséhez.
Arra a kérdésre, hogy mit tud adni egy kisközösség azon fiatalok számára, akik egyre inkább úgy érzik, a világ elidegeníti őket egymástól, Botka Csaba szervező megállapította, hogy mindenekelőtt összetartást.
– Azt az érzést tudja adni számunkra, hogy nem vagyunk egyedül. Hogy egy a nyelvünk. Egy a dallam, amit együtt énekelünk. Egy a tűz, amit együtt rakunk meg. És mindezt egybevetve: a közösség a legnagyobb megtartó erő, különösen akkor, ha értékalapon szerveződik – fogalmazott a szervező.
A sátortábor ezúttal is ingyenes, a szervezők minden 15 éven felüli fiatal jelentkezését szeretettel várják. Mint Albert Éva fogalmazott, mindenki jelentkezzen bátran, hiszen nem kell „valamilyennek” lenni, nem kell tudni táncolni, nem kell ismerni a hagyományokat, elég, ha valaki nyitott, kíváncsi, és szeretne kapcsolódni a hozzá hasonló fiatalokhoz, ugyanis a szervezők ezúttal sem csupán programokat kínálnak, hanem valódi közösséget, mivel úgy vélik, 2025-ben ez az, ami a legtöbb embernek a leginkább hiányzik.
Az érdeklődők bővebb információt Bartuc Éva szervezőtől kaphatnak a 063/84-42-436-os telefonszámon vagy az office@ifikozpont.org.rs e-mail-címen.
Az Ifjúsági Etno Tábor a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt gyermek- és ifjúsági tábora, további támogatói pedig a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével és Újvidék Város.
A tábor kiemelt médiatámogatója a Magyar Szó.
Nyitókép: Kovács Birkás Zsolt, Erdődi Edvina, Rozsi Aleksz, Bartuc Éva, Albert Éva, Botka Tímea és Botka Csaba
