Péntek este felpörgött a hangulat a topolyai félszigeten – a BSW hatalmas energiával pörgette fel a közönségét, ezzel igazán emlékezetessé téve a Lake Fesztivál első napját. A zenekar tagjai, Ferenczei Gábor és Sziklai Mátyás, a fellépés után a kulisszák mögött meséltek nekünk a kezdetekről, zenei stílusuk alakulásáról, és arról is, mit jelent számukra a határon túli magyar közönség szeretete.
Ótos András felvétele
Mit jelent a BSW név, és hogyan indult a zenekar története?
– Jövőre lesz 20 éves a zenekar! A nevünk még gyerekkorunkból ered: akkoriban szívószállal ittuk a sört, és innen jött a „BeerSeeWalk” név, amit aztán rövidítettünk BSW-re. A zenekar története nagyon méllyről indult, és nagyon magasan tart. Az elején csak ketten voltunk, és 2017-ig duóként léptünk fel klubokban. Aztán fokozatosan zenekarrá bővültünk, és szépen lépcsőzve jutottunk el a fesztiválok nagyszínpadára – a Budapest Parkba és telrmészetesen Topolyára.
Hogyan jellemeznétek a zenei stílusotokat?
– Nem akarjuk magunkat beskatulyázni. Bármilyen stílusban szívesen alkotunk – sőt, szoktuk is mondani viccesen, hogy ha holnaptól lakodalmas zenét akarnánk csinálni, azt is simán bevállalnánk. Az elmúlt 20 évünkben meg is figyelhető, hogy mindenféle stílusban próbálunk alkotni, több kevesebb sikerrel, inkább többel.
Ótos András felvétele
Honnan merítetek ihletet, és mi születik meg előbb: a zene vagy a szöveg?
– Egy művész mindig arról ír, ami őt foglalkoztatja. És nyilvánvalóan fiatalkorunkban máshogy éltünk meg bizonyos dolgokat, teljesen más dolgok foglalkoztattak, illetve máshogy is fejeztük ki magunkat, szóval ez így az évek során elég sokat változott, mondhatni mostmár elég sok lírai dalunk van, mint például a Boldogtalanság, a Lidokain, a Jégszívű lány stb... Lehet ezeket mostmár sorolni, de régen valóban voltak és vannak is olyan dalok amiket imádunk és nagyon kemények, és odamondósak.Ami a folyamatot illeti: mindig a zene van előbb. A dallam hozza az érzelmi hangulatot, abból indulunk ki, és ahhoz írjuk a szöveget.
Nagyon aktívak vagytok a közösségi médiában. Mi a helyzet a való életben, a közönséggel való kapcsolattartással?
– Imádjuk a közönségünket. A koncertek után szívesen fotózkodunk, beszélgetünk, és online is próbálunk válaszolni a kérdésekre, ha tudunk. Fontos számunkra a visszajelzés, és igyekszünk tartani velük a kapcsolatot, amennyire tudjuk.
Most jártatok először Topolyán, a Lake Fesztiválon. Milyen élmény volt?
– Már a koncert előtt is szuper volt minden – a szállás, a kaja, a vendéglátás. A közönség pedig fantasztikus volt, tényleg mindenki velünk élt, a szemkontaktus megvolt, láttuk, hogy a srácok és a lányok együtt buliztak. Szóval reméljük, hogy jövünk még!
Fontos számotokra, hogy a határon túli magyarok is hallják a zenéteket?
– Ez számunkra egy nagyon jó visszaigazolás: a zene összeköt, függetlenül az országhatároktól. Mindig hálásak vagyunk, ha egy távolabbi helyszínen is ennyire szeretettel fogadnak minket. Ez óriási erőt ad, és tényleg nagyon jól esik.
Végül: mit üzennétek a vajdasági rajongóitoknak?
– Vajdasági falfirkászok, szevasztok! Hallgassatok sok BSW-t, gyertek a koncertjeinkre, nagyon örültünk, hogy most is itt voltatok! Reméljük, találkozunk még!
Nyitókép: Ótos András felvétele
