Az utóbbi időben a kárpátaljai magyarság helyzete prioritás. Érdekes azonban, hogy bár Ukrajna csatlakozását az EU támogatná, csak Magyarország, illetve mi, magyarok vagyunk azok, akik az ott élő kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség helyzetét napirenden tartjuk – emelte ki lapunknak Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja a napokban Fiumében (Rijekában) megtartott Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Magyar Közösségek Munkacsoportjának ülése kapcsán. Mint kiderült, a találkozó során a tagszervezetek beszámolóit követően a FUEN tevékenységéről, illetve a tagszervezetek céljairól és a munkacsoport prioritásairól, cselekvési tervéről is egyeztettek.
A FUEN egy olyan ernyőszervezet, amely az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Európai Biztonsági és más együttműködési szervezetben az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti hangja. A legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában, amely 100 tagszervezetet tömörít 38 államból.
– Néhány évvel ezelőtt megalakult a Magyar Közösségek Munkacsoportja, amely elsősorban a határon túli magyar pártokat öleli fel. Fontos, hogy évente legalább kétszer, a kongresszus idején, amely az idén október végére várható, illetve tavasszal találkozzunk, mindig más-más helyszínen, hogy átbeszéljük egymás dolgait, tehát az otthoni helyzetet, de ugyanakkor azt is, hogy hogyan tudjuk erősíteni a magyar, elsősorban a határon túli magyar pártok befolyását a FUEN-en belül – emelte ki Kovács Elvira.
A Magyar Közösségek Munkacsoportjának (MKM) ülésén minden külföldön élő magyar szervezet képviseltette magát és Vincze Loránt, a FUEN elnöke is részt vett. Mint azt a FUEN jelentésében kiemelték, Brezovics László, az MKM elnöke rámutatott, hogy bár a külföldön élő magyarok ismerik egymást, mégis leggyakrabban a médián keresztül értesülnek a másik helyzetéről. Ez a találkozó alkalmat ad egymás helyzetének átbeszélésére, így mint azt Kovács Elvirától megtudtuk, a társalgás témája volt az aktuális szerbiai politikai helyzet, de például a romániai elnökválasztás is. Mégis figyelmük központjában az ukrajnai helyzet állt, ami szerint az ország elvesztette a lakosságának körülbelül felét, és ennek következtében Kárpátalján is megváltoztak az etnikai viszonyok. A magyarok száma csökkent, helyükre jelentős számban más ajkúak költöztek Ukrajna nagyvárosaiból. Brenzovics, mint az a FUEN jelentésből kiderül, a béke mielőbbi megteremtésének fontosságáról beszélt. Kijelentette: jogos Magyarország követelése, hogy a kárpátaljai magyarok jogait a 2017 előtti szintre állítsák vissza.
Vincze Loránt, az Európai Parlament képviselője és a FUEN elnöke miután bemutatta az európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet munkáját, felhívta a figyelmet a gyűlöletbeszéd terjedésére és az azzal összefüggő fizikai bántalmazásokra. Kiemelte, Pozsonyban egy fiatal magyar anyanyelvűt késeltek meg, Kolozsváron pedig magyar fiatalokra támadtak futballszurkolók. A látszólagos etnikai motivációjuk miatt ezek nem tekinthetők elszigetelt eseteknek, ám megállapította, hogy a hatóságok nem végzik megfelelően a munkájukat, tagadják, hogy etnikai indíttatású bűncselekményekről volt szó.
Kovács Elvira rámutatott, szerencsére Szerbiában jelenleg a nagyon jó viszonyoknak köszönhetően nem fordul elő magyarverés. És bár azt gondolták, erre a jelenségre a XXI. században már nem lehet példa, mégis az említett esetek miatt elemezték, hogy a nemzeti alapon történt fizikai támadást, hogyan kezeli Románia vagy Szlovákia.
– Általában sok párhuzamba vonás van a különböző országok között. Nem olyan régen éltük át a 90-es évek háborúit térségünkön, ami most Kárpátalját sújtja. Persze beszéltünk a magyarverések kapcsán különböző példákról is. Szerbiában megtörtént a történelmi megbékélés, illetve egymás történelmének a megismerése, ami csak pozitívumokkal jár – mondta Kovács Elvira.
Nyitókép: Kovács Elvira (Fotó: Ótos András)
