2024. május 9., csütörtök

Jó szívű életmód

KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁRUNK

Mit tesz ön szíve védelmében?

– Rendszeresen mozgok 36.7%
– Nem teszek semmit, de időnként elmegyek ellenőrzésre 26.6%
– Egészségesen táplálkozom 21.0%
– Szedem a gyógyszereimet 15.7%

Dohányzás, magas vérnyomás, magas vérzsírszint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbetegség – mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A Szív Világszövetség kezdeményezésére a kardiológusok minden évben, szeptember utolsó hétvégéjén hívják fel a figyelmet e betegségek kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre. A rendezvényeken az életmódváltást – több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást – igyekeznek népszerűsíteni hitelesen, megalapozottan, közérthetően.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 4 évvel ezelőtt 17,3 millió ember halt meg érrendszeri megbetegedések következtében, s előreláthatóan 2030-ban ez a szám eléri a 24 milliót. A szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást illetően Szerbia a harmadik helyen áll. Bár az Európai Unió országaiban csökkent a kardiovaszkuláris mortalitás, nálunk sajnos vezető halálokként tartják számon. Minden 8. elhunyt a legproduktívabb, a 25–64 év közötti korosztályból kerül ki, e csoportban több nő hal meg, mint férfi. Az esetek 80 százaléka megelőzhető lenne, ha helyesen táplálkoznánk, mellőznénk étrendünkből a zsírt, a sót, a cukrot, naponta legalább 30 perces sétákat tennénk, nem dohányoznánk.

Szívünk védelmében az orvosok nem győzik elégszer hangsúlyozni az egészséges táplálkozás fontosságát, a megfelelő testsúlyra való törekvést. A felesleges kilók ugyanis megsokszorozzák a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Túlsúlyosaknál nagyobb a magas vérnyomás és cukorbetegség kialakulásának veszélye. Ezért a szakemberek azt tanácsolják, figyeljünk arra, mennyi kalóriát fogyasztunk, ügyeljünk a zsír- és koleszterinbevitelre. Az elfogyasztott teljes kalóriamennyiségből 10 százalék alatt maradjon a telített zsírsavak bevitele. Az állati zsiradékok eredményeznek leginkább magas koleszterinszintet. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz.

Igyekezzünk naponta legalább 30-40 dkg gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztani. Rendszeresen ellenőriztessük koleszterinszintünket és a vérnyomásunkat is, mert a jól beállított vérnyomás megelőzi a szövődmények kialakulását! Magas vérnyomásnak a folyamatosan fennálló 140/90 Hgmm feletti értékeket nevezzük, mely a szívet keményebb munkára készteti, illetve az érrendszer súlyos károsodását idézi elő. Időnként álljunk rá a mérlegre is, az elhízás ugyanis a dohányzás után a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor!

Ami pedig a dohányzást illeti, az egészséget veszélyeztető tényezők közül e káros szenvedély kerülhető el a legegyszerűbben. A dohányzás elhagyását követően pedig már egy év elteltével a szív- és érrendszeri betegségek kockázata felére csökken! A szakszerű leszokáshoz segítséget lehet kérni, egészségügyi szakemberek támogatásával könnyebb abbahagyni a cigarettázást. Fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzás, azaz a mások által kibocsátott füst belélegzése is növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Múltheti internetes körkérdésükben arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek olvasóink szívük védelmében. Legtöbben – a válaszadók egyharmada – mozgással igyekszenek karbantartani az egészségüket. És ez nagyon jó, az orvosok is azt tanácsolják: Mozogjunk többet, legyünk fizikailag aktívabbak! A Vajdasági Közegészségügyi Intézetnek a lakosság egészségi állapotáról készült felmérése ugyanis azt mutatja, hogy a vajdaságiak túlnyomó többsége – fiatalok, középkorúak, idősek egyaránt – mozgásszegény életet él. Elgondolkodtató, hogy szabadidőnknek csaknem a felét a tévé, a komputer előtt ücsörögve töltjük. Napi legalább 30 perc mozgás pedig már elegendő ahhoz, hogy a mozgásszegénységet mint kockázati tényezőt kiiktassuk az életünkből. Ez lehet séta, futás, kerékpározás, úszás stb. Ha a mozgást receptre kellene felírni, akkor talán komolyabban vennénk? Elképzelhető. A Heidelbergi Egyetem kutatásából ugyanis kiderült, hogy a nők 60, a férfiak 47 százaléka betartja orvosa testmozgásra vonatkozó utasítását, ha a doktor azt írásba adja!

Amennyiben valakinek egészségügyi problémája van, pontosan kövesse orvosa tanácsait. Brit szakemberek ugyanis kimutatták, hogy évente mintegy 130 ezer szívbeteg azért hal meg, mert nem szedi azokat a gyógyszereket, amelyekre szüksége van. Vizsgálatuk hét olyan készítmény adagolásának pontosságára vonatkozott, amelynek élethossziglani szedése a nemzetközi gyógyítási irányelvek szerint feltétlenül szükséges. Sajnálatosan elenyésző volt az orvosságait mindig megbízhatóan szedők száma. A betegeknek tudniuk kell, mennyire életbe vágó a pontos gyógyszerbevétel, a terápiahűség – mondják a szívgyógyászok, és a felhívják a figyelmet egészségi állapotunk rendszeres ellenőrzésének a fontosságára is. Ezért ne sajnáljuk az időt és menjünk el az alkalmi ellenőrzésekre, napjainkban egyre több helyen szerveznek nyílt egészségügyi napokat, melyeken beutaló, idegtépő sorban állás, egészségügyi könyvecske nélkül elvégezhetőek a legalapvetőbb vizsgálatok. Az idejében felfedezett baj pedig nagyobb eredménnyel kezelhető.