A csatát éppen elveszítjük?

Az ENSZ főtitkára keményen bírálta szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) a világ legnagyobb energetikai, elsősorban kőolajipari cégeit, egyúttal megvádolva őket azzal, hogy nem hajlandóak felhagyni ember- és környezetpusztító üzletpolitikájukkal. António Guterres név szerint említette az ExxonMobil multinacionális céget, amely – mint hangsúlyozta – már az 1970-es években tudta, hogy alapterméke, vagyis a kőolaj (használata) káros az egész bolygóra nézve.

Rámutatott arra, hogy eddig csak soványka eredményeket sikerült elérni a Föld légkörének felmelegedését megakadályozni hivatott globális küzdelemben. Az éghajlati vészhelyzet – tette hozzá – ezért már nemcsak egzisztenciális fenyegetést jelent, hanem katasztrófához is vezethet. Közölte: érdemi intézkedések nélkül oly mértékű hőmérséklet-emelkedés várható a bolygón, ami „sokak számára halálos lesz”. Nem titkolta, hogy hetente újabb „klímahorrorral szembesülünk”, és a felmelegedéssel szemben folytatott „csatát éppen elveszítjük”.

Figyelmeztetett a geopolitikai megosztottság hátulütőire is. Szerinte a mai konfliktusok azért veszélyesebbek, mint a korábbiak, mert kevesebb elhárító mechanizmus áll rendelkezésre.

Arról is beszélt, hogy „nagy törés” következhet be az Egyesült Államok és Kína között. Elmondta: ha ez valóban megtörténik, két-két eltérő kereskedelmi szabályrendszer, domináns valuta és internet alakulhat ki a Földön, s ez visszavetheti a világgazdaság növekedését.

A problémákat sorolva utalt arra is, hogy a bolygón egyre nyilvánvalóbb a társadalmi egyenlőtlenség, a lakosság nagy részét sújtó megélhetési és energiaválság, miként a koronavírus-járvány számtalan hatása. Kijelentette, hogy mindez a világ siralmas állapotának a bizonyítéka. Közölte: a tengernyi probléma és kihívás immár úgy préselődik egymáshoz, mint a gépkocsik a tömegkarambolban.

Az Ukrajna elleni orosz invázióról elmondta: egyelőre nem lát lehetőséget a komoly béketárgyalásra a két fél között, s lehet, hogy a közeljövőben nem ér véget a háború.

A nap folyamán Davosban felszólalt még Olaf Scholz német kancellár, és videókapcsolaton keresztül beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

MINDENKI SZANKCIÓKAT AKAR

Davosban tartózkodik a szerb államelnök is. Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti dialógussal foglalkozó különmegbízottjával is tárgyalt Davosban, az 53. Világgazdasági Fórumon Aleksandar Vučić szerbiai államfő. A megbeszélés kapcsán annyit közölt Instagram-profilján a köztársasági elnök, hogy a régiónkat illető kérdéseket, elsősorban a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásának lehetőségeit vették sorra a találkozón. A davosi fórum kongresszusi központjában ejtették meg az eszmecserét, állt a tájékoztatásban, melyben ez is olvasható: ezen a fontos helyen is szükség van arra, hogy elemezzük a jelenlegi állapotokat és a párbeszédről szóljunk.

Az uniós különmegbízott egyébként Albin Kurti koszovói kormányfővel is megbeszéléseket folytatott ugyanezekről a témakörökről. Nyilatkozatában az államfő elmondta, Szerbia előtt nehéz időszak áll, mert a beszélgetőtársait semmi más sem érdekli, csak az oroszellenes szankciók, Koszovó függetlenségének elismerése, de mint mondta, ehhez már hozzászokott, s őt az érdekli, milyen gazdasági előnyre tehet szert Szerbia a kapcsolatai révén.

GAZDASÁGI ÚJJÁSZÜLETÉS

A szerb elnök a nap folyamán egy trilaterális megbeszélésen is jelen volt, Dritan Abazović montenegrói kormányfővel és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat. Erről a találkozóról is saját közösségi hálózati profilján adott hírt: „amíg folynak az előkészületek a világgazdaságot érintő legfontosabb kérdések megvitatásával foglalkozó konferencia előtt, kihasználtuk az alkalmat arra, hogy egy közös fotó erejéig néhány szót váltsunk olyan barátokkal, mint amilyennek Abazović és Bettel számít”.

A szerb államfő Davosban kihasználta az alkalmat arra is, hogy részt vegyen egy nem hivatalos találkozón a világ számos pontjáról érkezett gazdasági vezetőkkel, akikkel a globális üzleti folyamatok újraindításának a lehetőségeit vette számba.

KOREAI LEHETŐSÉGEK

A nap folyamán megbeszélést folytatott Irakli Garibashvili grúz kormányfővel és Jun Szogjol dél-koreai elnökkel is. A protokoll előirányozza, hogy a koreai államfővel folytatott megbeszélés után a későbbiekben a szerb államfő tárgyaljon az ottani cégek vezetőivel is, majd részt vegyen a dél-koreai gazdasági kamara által szervezett ünnepélyes fogadáson, melyen a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének a lehetőségeit veszik sorra. Az elnök tárgyal majd a Hyundai és az SK Group képviselőivel, utóbbi a harmadik legnagyobb csebolnak, azaz családi alapítású dél-koreai óriásvállalatnak számít – adták hírül a szerb hírügynökségek. Elemek és csipek gyártásával foglalkozik a csoport, a kapcsolatteremtés fontos lehet Szerbia számára, mert 186 céget üzemeltet az SK világszerte, újabb beruházási lehetőségek iránt is érdeklődik, s éves bevétele meghaladja a 600 milliárd dollárt.

Háromnapos davosi tartózkodása során Aleksandar Vučić a nemzetközi politikai színtérnek és pénzpiacnak még számos jelentős tisztségviselőjével folytat majd megbeszéléseket, nagyvállalatok igazgatóival tart eszmecseréket. Csütörtökön a bejelentések szerint a Nyugat-Balkánnal foglalkozó, diplomáciai dialógus jelentőségét hangsúlyozó panelen is részt vesz.