Az Önálló Szakszervezetek Szövetségének topolyai-kishegyesi községközi szervezete a héten, Topolyán megtartott ülésén a képviselők az országos szinten is reprezentatív szakszervezeten belüli átszervezés kérdését vitatták meg. Kislinder Gábor, a községközi szervezet elnöke ismertette az új általános kollektív szerződésben található, a munkavállalók jogait kibővítő újdonságokat a helyi szakszervezeti vezetőkkel.
Élénk vitát váltott ki a szakszervezeten belüli átszervezés kérdése. Központosító törekvéseket véltek felfedezni a reorganizáció célkitűzései között. A helyi problémákat helyben kell megoldani, hangzott el. Azt is megállapították közben, hogy a vezetőknek tudatosítaniuk kellene, hogy nem a tagság van értük, hanem ők vannak a tagságért. Szó esett az egyes ágazatok, valamint a felsőbb és az alsóbb szintek közötti nem megfelelő kapcsolattartásról, s arról, hogy sokszor úgy érezhetik, magasabb szinteken csak akkor van rájuk szükség, amikor szavazni, vagy valami ellen tüntetni kell. Miért nem kérdezik meg az embereket, hogy ők miként szeretnének szerveződni? – hangzott el a kérdés.
Egyes szervezetek különféle okokból, a fölmondások, a kilépések, a tagsági díj befizetésének elmaradása stb. miatt működésképtelenek, de mint Kislinder Gábor kihangsúlyozta, a topolyai-kishegyesi szervezetben az utóbbi időben nem történtek kilépések. Reformra, mint mondta, szükség van, hiszen nincs igény 29 szervezetre, s elfogadhatatlan, hogy például egy köztársasági szervezet mindössze 3000 tagot számláljon, miközben csak Topolyán sokkal több tagja van a szakszervezetnek. Az is elfogadhatatlan, hogy a felsőbb szinteken a választott képviselőket ne kötelezze elszámolási kötelezettség a tagság, a bázis iránt. Az elnöklő Kislinder Gábor javaslatára a jelenlévő szakszervezeti vezetők azt a határozatot hozták, hogy tartományi szinten hozzanak döntést az alapelvekről, és hogy a tagsági díj kérdéséről az alapszabályzatban meghatározott módon döntsenek, s hogy találjanak módot a felelős, elszámolási kötelezettséggel járó képviseletre, melyben mindenki előtt világos lesz, ki az, aki képviseli szakszervezete érdekeit a felsőbb fórumokon.
A még áprilisban elfogadott általános kollektív szerződés, kiszélesített hatállyal január elsejétől kerül alkalmazásra. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a jövő évtől kezdődően nem csupán azokat a munkaadókat kötelezi a szerződés, akik tagjai a megállapodást egyik részről meghozó Szerbiai Munkaadók Uniójának, hanem az ország minden egyes munkaadóját. Azok a vállalatok, akik nem képesek teljesíteni a szerződésben foglaltakat, a Szociális-Gazdasági Tanácshoz fordulhatnak, és indokolt esetben egy időre fölmentést kaphatnak. Az általános kollektív szerződés hatályának kibővítésekor született döntéssel az egytálétel minimális összege a szerbiai átlagkereset 15 százaléka, míg a nyaralási pótléka annak legalább a 75 százaléka kell, hogy legyen.
Az általános kollektív szerződésben meghatározottak a minimumot jelenik. Ha létezik a vállalaton belül külön kollektív szerződés a munkaadó és a reprezentatív szakszervezet között, és ha annak kitételei többet szavatolnak az általános kollektív szerződésben biztosított jogoknál, akkor a munkaadó ezt a többletjogot köteles tiszteletben tartani. Kislinder Gábor ismertette az általános kollektív szerződésben a munkások jogait kibővítő újdonságokat. Mint mondta, sok olyan új jogot szavatol az országos szintű szerződés, amire a jövő szakszervezeti törekvései támaszkodhatnak majd.
