Miután Magyarország lezárta országhatárát, Szerbia került a menekültválság gyújtópontjába, értékelte António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, és arra kérte az Európai Parlamentet, hogy mielőbb küldjön segítséget Szerbiának. A Magyarország számára előirányzott segélyt Szerbiába kell irányítani, hiszen a menekültek az országhatáron rekedtek, érvelt a főbiztos, aki hiszi, hogy Szerbia nem utasítja el azokat a menekülteket, akiket Magyarország nem hajlandó beengedni az ország területére, illetve azokat, akiket Szerbiába fognak visszatoloncolni. A szerb kormány eddig is felelősségteljesen lépett fel, biztos, hogy a jövőben sem tesz másként, emelte ki Guterres, hozzátéve: egy probléma akkor lesz megoldható, ha elkezdik megoldani.
Ehhez hasonló az álláspontja Federica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, aki szolidaritásra és segítségnyújtásra szólította fel az uniót. Nem szabad megengedni, hogy az EU cserben hagyja a menekültek tranzitországait, nyomatékosította Mogherini, hozzátéve: „A hatalmas menekültáradat okozta szociális, politikai és ökológiai problémák felboríthatják a tranzitországok stabilitását, és arra kényszeríthetik az országok lakosságát, hogy ők is menekültekké váljanak.”
Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter és Nebojša Stefanović belügyminiszter hétfőn este az ENSZ és az EU szerbiai képviselőivel találkozván közölték: Szerbiának pénzre, emberekre és felszerelésre van szüksége, hogy újabb ideiglenes befogadóállomásokat nyithasson országszerte. Michael Davenport, az EU küldöttségvezetője és Hans Friedrich Schodder, az UNHCR szerbiai missziójának vezetője elismerően szólt a szerb kormány eddigi hozzáállásáról és fellépéséről, majd folyamatos segítséget ígértek.
Menekültek Röszkénél (Gergely Árpád felvétele)
FELHÁBORODÁS ÉS FENYEGETÉS
A magyarországi államvezetőség képviselőinek utóbbi huszonnégy órában tett nyilatkozataiból két dolog mindenképpen kiderült: a menekültek az eddigiekhez képest sokkal körülményesebb módon léphetnek Magyarország területére, illetve sokan lesznek azok, akik menedékkérelmét elutasíthatják, és szinte ugyanilyen sokan lesznek azok, akiket Magyarország a toloncegyezmény alapján visszatoloncol Szerbiába. Ehhez kapcsolódóan Ivica Dačić szerb külügyminiszter kifejtette, elfogadhatatlan lenne, ha Magyarország valóban Szerbiába toloncolná a menekülteket.
– Szerbia nem gyűjtőközpont. Nem szeretnénk, ha Szerbia ebben a történetben járulékos kárként végezné. Mi a megoldás része kívánunk lenni. Országunk képtelen egyedül megküzdeni ezzel a problémával, ezért az elkövetkező napokban biztosan tárgyalásokat folytatunk Brüsszellel és az EU tagállamaival. A nem EU-tagállam Szerbia a tagállamok két csoportjának kereszttüzében találta magát. Ez a két csoport eltérően tekint a menekültkérdésre, és nem működik együtt – taglalt Dačić.
Valamivel korábban Nenad Ivanišević, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára még erélyesebben fogalmazott a menekültek Szerbiába való visszatoloncolásával kapcsolatban. Kifejtette: „Szerbia nem fogadja be a Magyarországról kitoloncolt menekülteket, ha kell, akkor a hadsereg is felvonul az államhatáron. Toloncolják Görögországba a menekülteket, hiszen az az első uniós ország, amelynek területére léptek.”
Válaszolva lapunk kérdésére, hogy mire gondolt pontosan, amikor kilátásba helyezte a Szerbiai Hadsereg kivezénylését, Ivanišević tegnap kifejtette: „Remélem, hogy erre nem lesz szükség, és ez a forgatókönyv nem következik be.”
– Hétfő esti nyilatkozatommal arra szerettem volna utalni, hogy Szerbiának Magyarországgal és az EU-val közösen kell definiálnia, hogy mik a prioritások, és hogyan lehet megoldani a problémát. A menekülteket az első országba kellene visszatoloncolni. Amikor első országot mondok, akkor arra a tagállamra gondolok, amely az első, amelynek országhatárát átlépve a menekültek az EU területére lépnek. Tudjuk, hogy ebben az esetben ez Görögország vagy Olaszország. Számunkra elfogadhatatlan, hogy mi fogadjuk be az összes menekültet, akit az EU nem kíván beengedni területére. A szerb és a magyar miniszterelnökök folyamatosan kapcsolatban állnak egymással. Figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását – nyilatkozta Ivanišević.
A hétfői bejelentéssel kapcsolatban, hogy Szabadkán, Zomborban, Magyarkanizsán és Šiden is ideiglenes befogadóállomások nyílnak, az államtitkár elmondta, hogy ezek mellett Nagykikindán is központot terveznek nyitni. A szabadkai állomás nagyjából 250 menekültet lesz képes befogadni, a magyarkanizsai ezret, a zombori és a nagykikindai pedig létesítményként 500-at.
Válaszolva kérdésünkre, hogy Magyarkanizsán új állomást terveznek-e létesíteni, hiszen a jelenlegivel kapcsolatban a helyi illetékesek elmondták, a sátortáborban télen nem lehet elszállásolni a menekülteket, Ivanišević nemmel válaszolt, mondván, hogy a magyarkanizsai pihenőállomáson felállított sátrak egy részét az orosz állam adományozta, ezek pedig fűthetőek, vagyis semmi akadálya annak, hogy az állomás télen is fogadja az embereket.
– A gyakorlat mutatja majd meg, hogy a magyarkanizsai tábor valóban működhet-e télen is. Éppen ez az esetleges kérdőjel miatt létesítünk Nagykikindán is befogadóállomást, hogy ha a magyarkanizsaiban esetleg mégsem tartózkodhatnak a hideg hónapok során menekültek, akkor oda szállítsuk át az embereket – magyarázta az államtitkár.
Ivanišević elmondása szerint az országba folyamatosan érkezik a külföldi segítség. Elsősorban Németországot, Oroszországot emelte ki, valamint az Európai Bizottságot és több civil szervezetet. Azzal kapcsolatban, hogy Szerbiát humanitárius katasztrófa fenyegeti-e, Ivanišević határozott nemmel válaszolt. Szerbia minden eshetőségre felkészült és felelősségteljesen áll hozzá a kihívásokhoz, mondta.
Gergely Árpád felvétele
NEM KÉRDEZNEK, CSAK UTASÍTANAK
A magyarkanizsai tábor hétfőn szinte teljesen kiürült, a menekültek már szinte egyetlen percet sem voltak hajlandók ott tölteni, ehelyett siettek, hogy mielőbb, még az éjfélkor hatályba lépő magyar törvényszigorítások előtt, átjussanak az országhatáron. Ehhez képest tegnap délután ismét egyre többen özönlöttek a pihenőállomásra. Lackó Róbert, a községi képviselő-testület elnöke elmondta lapunknak, hogy a menekültek egy része Preševóból érkezik, de olyanok is vannak, akik a horgosi határátkelőről fordultak vissza.
A szociálpolitikai minisztérium államtitkárának azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az állomáson felállított sátrak egy része fűthető, Lackó közölte, hogy a sátrakat öntöttvas kályhákkal lehet bemelegíteni, ez azonban veszélyes, hiszen az emberek tüzet okozhatnak.
– Egy dolog az, hogy ezeket a sátrakat téliesítettnek minősítik, és megint másik az, hogy miként valósul meg a gyakorlatban a fűtés, és milyen állapotban vannak a sátrak. Öntöttvas kályhákat már hozattak is, ezeket fával tüzelik, a kéményt a sátor tetején keresztül vezetik ki, de arról ne beszéljünk, hogy mekkora bent a füst, vagy mekkora az esélye annak, hogy a menekültek felgyújtsák a létesítményt. A sátrak belső védőrétegét már összevissza kaszabolták késekkel és egyéb eszközökkel. Itt télen egyszerűen nem tartózkodhatnak – magyarázta Lackó.
A kkt elnöke, válaszolva kérdésünkre, hogy mit tesznek akkor, ha a minisztérium és az államvezetőség nem áll el az állomás téli működtetésétől, közölte: abban az esetben kivonulnak a történetből, és mindent a Menekültügyi Főbiztosságra bíznak, mivel „nem kívánnak a szél ellen menni”.
– Az államvezetőség képviselői a napokban csupán azzal kapcsolatban tárgyaltak velünk, hogy mit kellene még elvégezni a táborban. Azt már senki nem kérdezte, hogy a kérteket ki tudjuk-e vitelezni, vagy van-e rá pénzünk. Mi csak tesszük a dolgunkat, ahogyan eddig is, de ezek a körülmények és a patthelyzet nem folytatódhat sokáig – fogalmazott Lackó.
Horvátországot javasolják a menekülteknek
Tegnap délután a preševói befogadó központban nagyjából 1300 menekült várta, hogy a szerb hatóságok nyilvántartásba vegyék őket. Az önkéntesek becslése szerint hétfőről keddre virradó éjszaka Macedónia irányából több mint 3500 menekült lépett Szerbia területére. A görög–macedón határon önkéntesek olyan szórólapokat osztogatnak a menekülteknek, amelyekre alternatív útvonalakat rajzoltak be számukra. A szórólapokat az Avoid Hungary-Migration news (Kerüljétek el Magyarországot – Hírek a migránsoknak) Facebook-csoport készítette elő. Az általuk javasolt egyik útvonal Horvátországon át vezet az EU-ba, illetve Németországba.
