Az említett ügynökség már huzamosabb ideje szorgalmazta a folyamszabályozást a Duna Horvátország és Szerbia közötti 53 kilométeres szakaszán, a hajózhatóság javítása céljából.
A tervezett munkálatok ellen folyamatosan tiltakozott a Természetvédelmi Világalap (WWF), az EuroNatur, a Birdlife International, a Wetlands International szervezetek, valamint a helyi környezetvédők. Érvelésük szerint a folyamszabályozás katasztrofális veszélybe sodorná a folyó mentén a vizes élőhelyeket, Horvátországban a Kopácsi rét Természeti Parkot, Szerbiában a Felső-Duna mente Speciális Természetvédelmi Rezervátumot, annak állat-, növény- és madárvilágát, a halak ívóhelyeit – ráadásul éppen ez a két árterület nyújt leginkább természetes árvízvédelmet.
A Kopácsi rét, a Felső-Duna mente, valamint a magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Park az UNESCO által tervezett Mura–Dráva–Duna határon átnyúló, öt országban 800 000 hektárt felölelő bioszféra-rezervátum legértékesebb területei. Horvátország illetékes ügynökségének a tervezett folyamszabályzás megszüntetésére vonatkozó döntését örömmel fogadták a környezetvédők, a WWF pedig hivatalos honlapján reményét fejezte ki, hogy az érintett országok kormányai a leendő bioszféra-rezervátum területén a folyamszabályozás helyett több figyelmet fordítanak majd a nedves élőhelyek restaurálására.
