Holnap zárul le a nyolc zombori közvállalat igazgatói tisztségének betöltésére meghirdetett nyilvános pályázat. Szokatlan módon az egyik jelölt már a pályázási határidő letelte előtt a sajtó nyilvánossága felé fordult, és beszámolt a pályázat lebonyolítására vonatkozó aggályairól. A sajtótájékoztató kapcsán kérdeztük ezekről Momčilo Backovićot, a zombori Lakásszövetkezet igazgatóját.
Miért érezte szükségét a sajtó adta nyilvánosságnak?
– Partneri együttműködésre kértem a sajtót, hogy közösen kísérjük végig ennek az igazgatóválasztásnak a menetét, a végén vizsgáljuk meg, megint pártkáderek kerültek-e a közpénzen működtetett vállalatok élére, nézzük meg, kik pályáztak, milyen szakmai kompetenciákkal, és kiket választ ki a pályázati bizottság, kiket nevez majd ki a városi képviselő-testület. Szeretném, ha szociológiai kérdésként kezelnénk az ügyet, és ehhez, úgy érzem, éppen megfelelő kísérleti alany lehetek.
Mi ösztönözte ennek a kérdésnek a fölvetésére?
– Magam is egyike vagyok a pályázóknak. Egyetlen pártkönyvecském sincsen, van viszont munkakönyvem, egészségügyi könyvecském és szakmai tapasztalatom. Tudni szeretném, hogy a vkt fölhatalmazta-e a testület elnökét, hogy a pályázat lezárása előtt egy héttel megkeressen, és arra igyekezzen rábeszélni, hogy ne a Városépítési Igazgatóság élére pályázzak, hanem a várostervezési közvállalat igazgatói posztjára, és közölje velem, hogy erre a munkahelyre szavatolja a megválasztásom, mindezt a pályázati bizottság és a vkt nevében?! Szükségtelen ezt az állításomat ellenőriznie, megdönthetetlen bizonyítékaim és hiteles tanúim vannak, állom a felelősséget a kijelentésemért. Itt jelentkezik az említett szociológiai momentum: ha valóban kiskirályként viselkedhet valaki adott társadalmi pozíciójában, ez esetben konkrétan Siniša Lazić, de bárki más is, akkor tudnunk kell, hogy nem ő harcolta ki magának ezt a pozíciót, hanem a néma szemlélőként vagy bólogatójánosként viselkedő társadalmi közeg ruházta föl érdemtelen és jogtalan, valós megbízatását meghaladó hatalommal.
Nem meggondolatlanság a pályázat lezárulta előtt a nyilvánosság elé állni? Hiszen az illetékes bizottság és a helyi önkormányzat képviselői közvetlen nyomásgyakorlásként értelmezhetik az Ön nyilatkozatát?
– Amennyiben annak tartják, akkor az tényleg azt bizonyítja, hogy bólogatójánosként kezelik őket. Bízom benne, hogy nem így viselkednek, hanem saját fejükkel gondolkodva a szakmaiság előtérbe helyezésével döntenek a nyolc közvállalat igazgatóinak megválasztásakor. Azt meg egyenesen remélem, hogy tudják, közvállalat élén nem állhat pártkáder, mert az nyomban fölveti a korrupció lehetőségét. A pártok az önkormányzaton keresztül az ellenőrző bizottság révén gyakorolhatnak ellenőrzést a közvállalat munkája fölött, de az igazgatónak menedzseri készséggel rendelkező, független szakembernek kell lennie.
Jelenleg is igazgatói állása van, jelentős eredményeket tudhat maga mögött. Mi késztette arra, hogy megpályázza az egyik közvállalat igazgatói tisztségét?
– Nézze, én hatvanéves vagyok, a feleségem egy hónapon belül nyugdíjba vonul, két fiunk jogászként és közgazdászként maga helyezkedett el egy multinacionális cégnél, nem kellett apucinak kapcsolatokat keresnie hozzá. Vagyis nekem nincsen senkim, akit el kellene helyeznem. Személyes vesztenivalóm sincsen, nem a munkaközvetítőn várok állásra. Úgy érzem, tiszta lappal indulhatok, és szakmai tudásom és tapasztalatom teljességében a köz javára fordíthatom. És ebben a városban bőséggel akad tennivaló.
A pályázati anyagában milyen célkitűzéseket jelölt meg?
– Nehéz lenne mindent fölsorolni, de például a városnak égetően szüksége van egy kamionparkolóra, a piacot áthelyezném az egykori Belgrád Áruház üresen álló épületébe, visszaállítanám az artézi kutakat a város közösségi, idegenforgalom szempontjából frekventált helyeire, a veszélyes útkereszteződések helyén körforgalmat alakítanék ki, a falvakban szlovén modell alapján oldanám meg a hó eltakarítását, vagyis azzal megfelelő felszereléssel bíró helyi gazdát bíznék meg… Sorolhatnám még hosszasan, de talán a legfontosabb, hogy a Városépítési Igazgatóság vezetőjeként a pályázatban benyújtott főbb elvek mellett nyitottsággal fordulnék a város érdekét szolgáló fölvetések irányába.
