A tegnapi nap egyik meghatározó momentuma a Szerbia európai integrációs folyamatáról folytatott tárgyalások, beszélgetések sorozata volt. Tanja Miščević, az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalásokban részt vevő szerb tárgyalócsoport első embere megerősítette, hogy az Európai Bizottság november 9-én mutatja be soron következő országjelentését Szerbiáról. A dokumentumból kiderül, hogy mit végzett el, vagy éppen mit nem végzett el Szerbia az EU felé vezető úton meghatározott feltételekből. Az EB következő országjelentése két év múlva, 2018-ban lesz esedékes – mondta Miščević.
Szerinte jók az esélyek, hogy év végéig az 5. (közbeszerzés), a 25. (tudomány és kutatás), valamint a 26. (oktatás és kultúra) tárgyalási fejezetek is megnyíljanak. Ennek lehetőségéről az Európai Tanács tárgyal.
Tanja Miščević (mellette Axel Dittmann, Németország belgrádi nagykövete) szerint jók az esélyek arra, hogy év végéig további három fejezetet megnyissanak (Beta)
KÖLTSÉGES KÖRNYEZETVÉDELEM
A jövőben nyitandó tárgyalási fejezetekről Michael Davenport, az EU belgrádi küldöttségvezetője és Branislav Nedimović mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter beszélgettek Belgrádban. A 35 tárgyalási fejezet közül a 11. (mezőgazdaság és vidékfejlesztés), valamint a 27. (környezetvédelem) foglalkozik azokkal a területekkel, amelyekben pillanatnyilag a Nedimović vezette tárca illetékes.
Arról már korábban is értesülhettünk, hogy a 27. tárgyalási fejezet lehet az egyik legköltségesebb, tekintettel arra, hogy környezetvédelem tekintetében a hazai állapotok és mércék messze elmaradnak az EU-ban honosaktól.
Davenport és Nedimović arról tárgyaltak, hogy milyen lépések szükségesek a további fejezetek megnyitásához a mezőgazdaság és a környezetvédelem, de más területek esetében is.
NEM BŰN AZ OROSZOKKAL BARÁTKOZNI
Kyle Scott, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete a Belgrád–Pristina-párbeszéd jelentőségére figyelmeztette a szerbiai közvéleményt, mondván, hogy amennyiben az ország haladni óhajt az EU felé, fel kell gyorsítania a párbeszédet, s következetesen alkalmaznia a korábbi megállapodásokat. Persze nemcsak Belgrád a felelős azért, hogy a párbeszéd nem olyan ütemben zajlik, mint kellene –fűzte hozzá Scott, mondván: ha Szerbia tartja magát a korábbi megállapodásokhoz, alkalmazza azokat és hozzájárul a párbeszéd megfelelő üteméhez, akkor Brüsszel semmit nem róhat fel neki ebből a szempontból, és a Belgrád–Pristina-párbeszéd nem lehet többé magyarázat a csatlakozási tárgyalások akadozására.
Scott nem tartja zavarónak vagy akadálynak a Szerbia és Oroszország közötti kapcsolatokat. Mint mondta, Szerbia Oroszországgal és a NATO-val is jó kapcsolatokat ápolhat, egyik nem zárja ki a másikat. Tévúton jár mindenki, aki válaszút elé állítaná Szerbiát – szögezte le az USA nagykövete.
A FRANCIÁK HŰ TÁMOGATÓK MARADNAK
Aleksandar Vučić miniszterelnök a Christine Moro belgrádi francia nagykövettel folytatott beszélgetés során nyomatékosította, hogy Szerbia számára továbbra is az uniós csatlakozás élvez prioritást. A kormány külpolitikai prioritása az EU-integráció, a jószomszédi viszonyok erősítése és a regionális stabilitás elmélyítése – nyomatékosította a miniszterelnök, s fogadkozott, hogy ettől az irányvonaltól a jövőben sem tágít.
A bilaterális kapcsolatokat a felek rendkívül jónak értékelték. Ennek tényét Vučić közelmúltban tett párizsi látogatása is megerősítette, hangzott el a találkozón, amelyen közös gazdasági projektumokról is szó esett.
