Miért van az, hogy az ember fia szabadság után kedvetlenebbül, lelkesedés nélkül és érdektelenebbül tér vissza munkahelyére, mint ahogy távozott? Miért érezzük úgy, hogy bármeddig is tartott a pihenő, nem elegendő, még egy pár nap jól jött volna? Miért olyan nehéz visszarázódni a hétköznapokba?
A szakértők azt mondják, teljesen természetes, hogy a szabadság, a szeretteinkkel töltött idő után nem megy zökkenőmentesen a visszailleszkedés. Újra fel kell venni a ritmust, és ehhez idő kell.
A munkába visszatérés számos tünettel is járhat, lehangoltságot, fokozott ingerlékenységet érezhetünk, ami párosulhat alvási nehézséggel is. Mindez a munkahelyi teljesítményünkre és a magánéletünkre is hatással lehet. A szabadság utáni lehangoltság átmeneti jelenség, egyeseknek egy-két nap, másoknak ennél valamivel több időre van szükségük, de legyőzhető. A tünetek bizonyos időn belül maguktól elmúlnak, és újra energikusnak és összeszedettnek érezzük magunkat.
Hagyjunk tehát időt a visszatérésre, és ne akarjunk az első naptól kezdve teljes gázerővel teljesíteni! Ne akarjunk mindig a helyzet magaslatán lenni, mert hosszú távon megbosszulja magát.
Ki kell pihenni a pihenést.
