A szomszéd épület lakói megunták, hogy hívatlan vendégek szinte havi rendszerességgel éjszakai válogatást tartanak az épület udvarában lezárva parkolt kerékpárok között. Mivel az épületen belül nincs lehetőség a kétkerekűek megvigyázására, elhatározták: nem elég, hogy a bejárati ajtón van elektromos zár, hanem 10 méterre odébb az utcára nyíló kapura is tetetnek. Kaptak ajánlatot, összegyűjtötték a rávalót, és két hét múltán már csak a proxy kártyás lakók járhattak be.
Azaz… Nem egészen biztos, hogy a szomszédok megfelelő mesterekre bízták a munkát. Mert kiderült, hogy a kapu nyakra-főre nyitva marad, holott mindenki esküszik rá, hogy maga után becsukta. Végül az egyik jó fülű rájött, hogy mi a baj. Miután bejött a kapun, becsukta, majd a másik proxyval nyitotta a bejárati ajtót, erre a kapu irányából érkező zúgásra lett figyelmes. Visszament, s látta a nyitott kaput. Újra végigcsinálta az egészet mindkét proxyval, s láss csodát, mindkettővel egyszerre nyílt az ajtó és a kapu is! Most megint várják a mestert.
