Piroson, Újvidék peremvárosi településén, már nagyjából húsz éve építik a szennyvízelvezető hálózatot... Tekintettel arra, hogy a falu a múlt század kilencvenes éveiben hirtelen terebélyesedni kezdett, ezrével települtek itt le újabb lakosok, vagy a városból vagy a háború sújtotta területekről – a csatornázás halaszthatatlan fontosságú volt és maradt mindmáig... Pirosnak egyébként közel tízezer lakosa van.
A csatornázás valahogy mindig a választások előtt kapott lendületet. A munkálatok a voksolás előtti hónapokban nagy csinnadrattával szoktak megkezdődni, a szavazás után pedig szép csendben abbamaradtak. A helyi politikusok, azok közül a leghiúbbak, azaz azok, akik hirtelen fényes karriert szerettek volna maguknak kiépíteni, jól tudták, szennyvízelvezető nélkül szavazatokat sem kapnak, így más lehetőség nem maradt számukra, mintsem az, hogy a legfelsőbb vezetőség előtt is tudatosítsák a probléma megoldásának sürgősségét...
Most újabban valami mégis változni látszik. Az erőgépek jóval a választások előtt ismét megindultak, de halk brümmögésük továbbra is hallatszik. Úgy tűnik, ha van akarat, van pénz is. Mert eddig mindig az volt a magyarázat, hogy a pénzhiány, világválság miatt nem lehet csatornázni...
Csakhogy a pirosiak nem tudnak most sem örülni. Nevezetesen azért, mert a falutól mindössze 300 méterre van a szennyvíztisztító állomás, és annak nyitott kádjai...
