Jó reggelt

Tudja-e Ön, hogy mi az a suprikálás? Vajon mit jelenthet az odoricsolás vagy a csapulás?

Gyerekkorom egyik kedves madarát Szegény Gombóc Artúrnak nevezte el megalkotója, Csukás István, a Pom Pom meséi című könyvében. Gombóc Artúr arról volt nevezetes, hogy ha megkérdezték tőle, milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokol...

A karácsony napját megelőző napon faluhelyen böjtös ebéd került az asztalra, még abban a régi „átkos” egypárti világban is. Igaz, akkoriban nem karácsonyfát, hanem „újévi fenyőt” állítottunk.

Mindenkinek joga van arra, hogy amikor megérkezik a munkahelyére, kikapcsolja az agyát és teendőjét robotmód végezze, ami elsősorban a tolóablakosoknál elterjedt jelenség. Mégsem tudom felfogni, hogy a munkát, ha arra lehetőség mutatkozik, némi gondolkozással nem egyszerűsítik, amivel magukon és rajtunk is segíthetnének.

Van egy kis ország a Himalája tövében, ahol a nemzeti jövedelem (GDP) mellett a bruttó nemzeti boldogságot is mérik. S a háromnegyed-milliónyi lakosság igen jól érzi magát: Bhután a világ legboldogabb tíz országa közé tartozik.

A televízióban soha nincsen hiány a reklámokból, a filmek nézhetetlenek miattuk, így filmet véletlenül se nézek tévében. A híradókra viszont rászoktam, reggel és este megnézek néhányat.