Jó reggelt

Pünkösd havának, ígéret havának, virágzó élet havának mondták egykor. A köznyelvben tavaszutóként is ismerik a májust.

Rá kellett jönnöm arra, hogy bizalmatlanok velem szemben a szomszédok. A mellkasig érő szakáll, a tetoválások, a fülbevaló, meg az a majd' száz kiló, amit magamon cipelek, meglehetősen furcsa külsőt kölcsönöz, olyat, amilyet a kisnyugdíjasok nem igazán tartanak bizalomgerjesztőnek.

Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, a kismamákat és a szépkorúakat is, meg az összes többi anyukát. Egyik magyarországi kutatás szerint a megkérdezettek 89 százaléka hetente egyszer felhívja édesanyját.

Az online világát éljük. Online, virtuális, képzeletbeli és megfoghatatlan… Mindegy, ezt hozta nekünk a nagy fejlődés, amelyből nem mindenki kért, sőt legtöbben e kerek glóbuszon nem kérték, de hozta.

Legutóbb ebben a rovatban elmeséltem, hogy milyen akadályokat kellett leküzdenem, hogy hozzájussak egy egyszerű, ám számomra fontos hatósági igazoláshoz (ügyféliroda a második emeleten, felvonó nincs, az ügyintéző más irodában dolgozik, az épületben képtelenség befizetni az illetéket, meg hasonló csekélységek), a becsület úgy diktálja, hogy a folytatást se hallgassam el.

Azt sohasem mondtam, hogy nem vagyok állatbarát, ám lakásban semmi pénzért sem tartanék kutyát.