2024. március 19., kedd

Értékeink megőrzéséért

Szabadkán is bemutatták a Bácsország legújabb lapszámát

A Bácsország vajdasági honismereti szemle legújabb számát mutatták be csütörtök este a Szabadkai Városi Könyvtárban. Ahogyan azt Baráth Gábor Gergelytől, a Bácsország főszerkesztőjétől hallhattuk, a folyóiratról az elmúlt időszakban élőújságok alkalmával beszéltek bővebben az olvasóknak. Ennek volt Szabadka a tizenharmadik, záróállomása:
– Idén tavasszal egy élőújság-sorozatot indítottunk el. Szabadka előtt tizenkét településen jártunk, szórványban és tömbben, Bácskában és Bánátban is. Tartottunk egy közös konferenciát is, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társasággal, mivel főszerkesztőként nagyon fontosnak tartom azt, hogy a helytörténészekkel még szorosabbra fűzzük a kapcsolatunkat és még több teret adjunk nekik az újságban. Az élőújság célja az volt, hogy találkozzunk az olvasóinkkal. Mindenhol telt ház előtt tartottuk meg a lapbemutatót, új olvasókat is szereztünk, ez meglátszik az előfizetések számából, és sok pozitív visszajelzést kaptunk. Aktív helytörténészeink, kutatóink vannak, és egyre csak bővül a szerzőink névsora. Az idei harmadik lapszámot ősszel adjuk ki, ez egy tematikus szám lesz, és túlnyomórészt Bácskossuthfalváról szól majd. Idén sikerült a kapcsolatainkat Magyarország irányába is kibővíteni, például Bácsalmásra, új számunk címlapján a település egyik ékköve, a Csauscher-ház látható. A célunk az, hogy minden, ami velünk, a múltunkkal kapcsolatos, ami gazdagítani tudja a délvidéki magyarság értékeit, az helyet kapjon a Bácsországban, legyen szó történelemről, vallásról, természetrajzról, sőt akár sportról is – hallottuk Baráth Gábor Gergelytől.
A rendezvény során Patyi Szilárd történész, lapunk újságírója, Szabadka köztéri szobrai címmel tartott egy izgalmas előadást. Az olvasóink már jól tudhatják, hogy a Magyar Szó oldalain Patyi Szilárd tollából sorozatként is olvashatnak a szobrokról és azok érdekfeszítő történeteiről. Akárcsak a sorozat, ez az előadás is valamelyest szubjektív megközelítéssel fedi fel a város szobrainak történeteit. A szobrokról ezúttal korszakokra bontva volt szó, hallhattunk a Trianon előtt, a két világháború között, valamint a titói Jugoszlávia idején felállítottakról. Patyi Szilárd arra is felhívta a figyelmet, hogy sok szobrunk nem csupán elhanyagolt állapotban vagy elhagyatott környezetben van, de nincs hozzájuk társítva ismertető tábla sem, így aki nem jár utána, az nem tudhatja, ki készítette, melyik évben és egyáltalán mire utal vagy mit ábrázol az alkotás.

Nyitókép: Baráth Gábor Gergely és Patyi Szilárd a Bácsország bemutatóján (Lukács Melinda felvétele)