2024. április 26., péntek

Állásfoglalás a magyar elnökség ellen

Novák Katalin: Remélem, nem születik antidemokratikus döntés

Az Európai Parlament (EP) csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amely szerint Magyarországon az uniós értékek szisztematikus aláásására tett lépések tapasztalhatók, s ez külön aggodalomra ad okot, mert 2024 második felében Magyarországnak kell betöltenie a soros uniós elnökséget.

A 442 szavazattal, 144 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudná-e betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Remélem, nem születik antidemokratikus döntés – reagált az EP-állásfoglalásra a Tiranában tartózkodó Novák Katalin magyar államfő. Szavai szerint komoly emberek között fel sem merül annak eshetősége, hogy ne Magyarország legyen a soros elnök 2024-ben.

Az EP-állásfoglalás nem kötelez végrehajtásra, de politikai nyomásgyakorlást jelent.

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a tanács elnökségét betöltő ország fontos szerepet játszik a jogalkotási folyamatban, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokban. Megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lenne-e hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy „nem felel meg az uniós jognak és értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének”. Ezért arra kérték az uniós tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldást. Emlékeztettek arra, hogy az Európai Parlament hozhat intézkedéseket, ha a tanács nem találna ilyen megoldást.

Az EP-képviselők kifejezték aggodalmukat az uniós értékek magyarországi helyzetével kapcsolatban is, amely – mint írják – a „ magyar kormány szisztematikus és szándékos eljárásai miatt tovább romlott, dacára annak, hogy az EP aktiválta az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást”.

Az állásfoglalás elítélte a magyar kormány EU-ellenes kampányait, melyek – vélelmezték – azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet az unió alapértékeitől való magyarországi eltérésről és az országban elharapódzott rendszerszintű korrupcióról. A képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy a választásokat a nemzetközi szabványok szintjére emeljék, tekintettel a 2024-es európai választásokra. Felhívták a figyelmet a megfélemlítést célzó eljárásokra is, köztük „a titkosrendőrség látogatásaira bizonyos, az ipar stratégiai ágazatához tartozó vállalatoknál”, melyek célja – állítják – az, hogy a miniszterelnökhöz közel álló körök kiterjeszthessék befolyásukat ezekre.

Az EP továbbá aggodalmak sorát fejezte ki a befagyasztott helyreállítási támogatások és a vonatkozó reformok késlekedése miatt is.

Novák Katalin magyar államfőt Tiranában az ATV újságírója kérdezte az EP-állásfoglalásról.

„Én abban bízom, hogy az Európai Parlament, amely a jogállamiság őrének tartja magát, demokratikus úton marad, és nem lép le erről az útról. Ez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unió soros elnökségét 2024 második félévében Magyarország fogja betölteni, ráadásul reményeim szerint magas színvonalon. Joggal bizakodom, hogy nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés ebben a vonatkozásban, és így fel sem merül komoly emberek között, hogy az Európai Uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól” – válaszolta az albán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón a magyar köztársasági elnök.

Felidézte: abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a 2011-es európai uniós elnökség idején ő maga is dolgozhatott, és mint fogalmazott: „büszkék lehetünk Magyarország helytállására”.

„Biztos vagyok benne, hogy 2024-ben az Európai Unió soros elnökeként Magyarország ismét ezt a helytállást fogja mutatni” – tette hozzá.

A Fidesz szerint a baloldali háborúpárti nyomásgyakorlás folyamatos, de a kormánypártok nem fogják hagyni, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba – mondta csütörtöki videónyilatkozatában Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a brüsszeli szavazás eredményét kommentálva.

Itt megjegyzendő, hogy a EP-állásfoglalást kezdeményező öt frakció képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon a magyar kormánynak az orosz–ukrán háborúban képviselt álláspontját hozták fel legfőbb érvként arra nézve, hogy Magyarország szerintük miért nem töltheti be az uniós elnökséget 2024-ben.

A háborúpárti baloldali európai parlamenti (EP-) képviselők nem tudják elfogadni, hogy Magyarország a béke pártján áll és elutasítja a háborús uszítást, folyamatos a nyomásgyakorlás – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője magyar újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

Kijelentette: Magyarországot ismét a békepárti álláspontja miatt támadják és ítélik el újra meg újra Brüsszelben. Folytatódik és fokozódik a Magyarországot célzó nyomásgyakorlás – emelte ki.

Kijelentette: a nyomásgyakorlás újabb szintet ért el az Európai Parlamentben. Ebben pedig aktív szerepet vállaltak a magyar baloldali EP-képviselők is, akik előterjesztői, támogatói és megszavazói voltak a Magyarországot elítélő határozatnak. Emlékeztetett, hogy a szöveg szerint az EP elvenné Magyarországtól a jövő évben esedékes uniós tanácsi elnökséget. Ez a hatályos uniós szerződések durva megsértését jelenti, ami bizonyítja: hogyha van jogállamisági, valamint korrupciós probléma, az itt van Brüsszelben, és nem Budapesten – hívta fel a figyelmet.

Közölte: érdekes adalék mindehhez, hogy a baloldal képviselői a brüsszeli korrupciós botrány egyik fő érintettjével, azzal a szocialista Marc Tarabellával együtt szavazták meg a Magyarország-ellenes, Magyarországot elítélő jelentést, akit néhány napja engedtek csak ki a börtönből.

„Szégyen, hogy a magyar baloldali EP-képviselők, akik sorra elveszítik otthon a választásokat, Brüsszelben azon munkálkodnak, hogy a magyar emberek ne kaphassák meg a nekik járó uniós forrásokat” – fogalmazott Hidvéghi.