2024. április 19., péntek

Mezeipocok-invázió

A gyorsan szaporodó kis rágcsálók hatalmas károkat okozhatnak

Újabbnál újabb kihívásokkal kell szembenézniük a mezőgazdaságban tevékenykedőknek. Az egyébként is sokasodó gondok mellett a napokban azt tapasztalták a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók, hogy jelentősen elszaporodtak a mezei pockok a földeken, néhány nap alatt rendkívüli károkat okozva a növényállományban. Barcsik Márta növényvédő szakember, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa megerősítette, azt tapasztalták a terepen, hogy elképesztő mértékben elszaporodtak ezek a rágcsálók.

A mezei pockok a telet a repceparcellákban töltötték, most pedig meglepetésszerűen támadják elsősorban az árpát, de valójában kárt okoznak szinte minden haszonnövényben. A szakember elmondta, hogy a későn elvégzett mélyszántás, a redukált talajművelés, a vetésforgó nem megfelelő alkalmazása és az időjárási körülmények is hozzájárulhattak a mostani helyzethez.

A mezei pocok (Microtus arvalis) a hörcsögfélék családjába tartozik. Kedvező időjárási körülmények között, ha enyhe a tél, nagymértékben elszaporodhat. Nagyon szapora állat, egy évben akár tízszer is ellik, már kora tavasszal, márciusban–áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, s egyszerre 8-12 kölykük van. Ilyen tempóban néhány hét alatt megsokszorozódhat egyedszámuk. A gradáció azonban a megfigyelések szerint egy idő után magától összeomlik, mert a nagy egyedsűrűség olyan stresszhatást vált ki, aminek hatására viselkedésük megváltozik, majd tömegesen elpusztulnak. A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik, minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Irtásukat, állományuk gyérítését ősszel szokás végezni, a lyukakba mérgezett csalétket elhelyezve. A jelenlegi körülmények között nagyon nehéz, jóformán lehetetlen hatékonyan irtani őket.

Az ígéretesnek tűnő parcellán hirtelen hatalmas foltok keletkeznek a rágcsálók kártétele (Fotó: Facebook)

Az ígéretesnek tűnő parcellán hirtelen hatalmas foltok keletkeznek a rágcsálók kártétele (Fotó: Facebook)

A biológiai védekezés a pockok természetes ellenségeinek, köztük is leginkább a ragadozó madaraknak a környékre csalogatásával valósítható meg. Az egerészölyvek számára T alakú ülőfákat lehet kihelyezni a földeken, a baglyokat műfészkek telepítésével csalogathatjuk a környékre. Elsősorban a rókák, de a borzok, menyétek, görények, hermelinek is ritkítják az állományt. Sajnos a madarakból és az emlősökből, a pockok természetes ellenségeiből is egyre kevesebb van. A rókák egyedszáma drasztikusan lecsökkent, sajnos sok esetben indokolatlan üldözésnek van kitéve a faj, az éjellátóval felszerelt távcsöves puskák, a csapdák és mérgek ellen a ravaszságuk már kevés. Mindezek a tényezők hozzájárultak a most kialakult helyzethez.

Branko Dudić, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy az általuk művelt földeken is tapasztalták a pocokinváziót. Sürgősen tenni kellene valamit, ugyanis ilyen jelenség ritkán fordul elő, de amikor megtörténik, hatalmas károk keletkeznek. Félő azonban, hogy a jelenlegi körülmények között már nem sokat lehet tenni, egyelőre keresik a lehetséges megoldásokat. Meglátása szerint körülbelül három-négy hét múlva kezdődhet az árpa betakarítása, addig azonban még hatalmas károkat okozhatnak a rágcsálók. Sok gazdálkodó igencsak meglepődik, amikor azt tapasztalja, hogy a néhány napja még ígéretesnek tűnő parcellájában hirtelen hatalmas foltok keletkeztek a rágcsálók kártétele nyomán.

Az igazgató azt is elmondta, hogy sajnos a felvásárlási árak a jelek szerint nagyon alacsonyak lesznek aratáskor. A jelenlegi kilátások szerint a takarmányárpáért 16-17 dinárt fizetnek majd, a búza ára pedig 20 dinárt körül alakulhat. Talán még sosem volt ilyen ígéretes a repce a hozam tekintetében, de az ára ennek az olajnövénynek is mindössze 40 dinár körül várható.

Nyitókép: A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő (Pixabay)