2024. április 24., szerda

Egyre népszerűbb a lovaglás

Bunford Tivadar: Ha a ló látja, hogy szeretik és törődnek vele, azt meghálálja.

A Vajdasági Vágta mint a Nemzeti Vágta előfutama nagy népszerűségnek örvend, és a versenyek a kezdetek óta több ezer látogatót vonzanak. Mindez kihatott a vajdasági lovassport fejlődésére is, és egyre többen, köztük több gyerek, döntött úgy, hogy kipróbálja a lovaglást. Minderről, és a Vajdasági Vágtához köthető egyéb kérdésekről Bunford Tivadarral, a rendezvényt szervező Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány elnökével beszélgettünk.

A Vajdasági Vágtán 13 ló és lovas áll rajthoz. Mit kell tudni a versenyzőkről?
– A Vágtának szigorú szabályai vannak. A versenyben olyan lovak vehetnek részt, akiknek származási lapjuk van, és a megfelelő egészségügyi vizsgálatoknak alávetették őket. A lovaknak öt évnél idősebbnek kell lenniük, és legfeljebb 75 százalékban lehetnek telivérek, vagyis amatőr lovakról van szó. Ugyanígy a lovasok sem profi zsokék. Az idei Vajdasági Vágtán 13 ló és lovas áll rajthoz, és köztük vannak visszatérő versenyzők, de természetesen újak is. Például az idén is rajthoz áll Cékus Árpád, aki a kezdetek óta jelen van a Vajdasági Vágtán, mondhatni, egyik motorja a rendezvényünknek, de ismét találkozhatunk Fantáziával, akit nem kell bemutatni a közönségnek, hisz a Nemzeti Vágtát is megnyerő lóról van szó. Itt lesz a veterán Papp Géza is Linda nevű lovával. Ő is a kezdetek óta jelen van a versenyen, és habár eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt, nagyon lelkes, és nagyon hálásak vagyunk neki, hogy itt van. Modiano hátán Koncz Dorottya Bácsfeketehegy képviseletében áll rajthoz. Ő a korábbi években a Kishuszárvágtákon szerepelt sikerrel. Rutinos lovasokról és kísérőkről van szó, akik egész évben vigyáznak arra, hogy ne sérüljön meg a ló, és akik megfelelő edzettségi állapotban hozzák őket a versenyre. Ezek a lovak elsősorban a vágtán szerepelnek. Mi a Vajdasági Vágtán elsősorban a galopp sportot népszerűsítjük, de Vajdaságban nagy hagyománya van az ügetősportnak is. Ezenkívül nagy örömömre szolgál, hogy Topolyán összeállt egy lelkes csapat, amely díjugratással foglalkozik, és a vezetőjük jelezte, hogy szívesen bemutatkoznának a vágtán. Ennek a kérésnek nagyon megörültünk, és szombaton a délutáni programokban őket is láthatjuk.

A Vajdasági Vágtának is köszönhetően sok fiatal ismerkedett meg a lovaglással. Mi lehet vonzó a lótartásban?
– A legtöbb ember veleszületett tulajdonsága az állatszeretet. Én lovas ember vagyok, és úgy gondolom, a ló egy nemes állat, és jó, ha az embernek ilyen barátja van. A ló emberi tulajdonságokkal is rendelkezik, és ha jól bánnak vele, ha látja, hogy szeretik és törődnek vele, akkor azt meghálálja. A lónak pozitív kisugárzása van, ami gyógyítólag hathat az emberre. A minőségi versenyek győztesei, mint például a Vágtán diadalmaskodó lovasok igazi sztárok, és azt látom, hogy a fiatalok példaképként tekintenek rájuk, aminek hatására többen lovagolni kezdenek. A lótartás a gyerekek, fiatalok nevelésének is egy fontos eszköze. Fontos, hogy a fiatalok a technika és a tudomány területén képezzék magukat, de több ismerősöm van, aki az egyetem mellett is eljár lovagolni. Aki szeret jó levegőn, jó társaságban lenni, az jól fogja magát érezni egy lovas csapatban.

Vajdasági ló, illetve lovas négy alkalommal diadalmaskodott a Nemzeti Vágta döntőjében. Ön szerint minek köszönhetők ezek a sikerek?
– Szervezőtársaimmal együtt tizenegy évvel ezelőtt magasra tettük a mércét. Fővédnökként mögénk állt Pásztor István, aki maga is lovas ember, és nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy mi nem elégszünk meg a középszerűvel, hanem mindig a csúcsra törünk. Ezt sugalltuk a versenyzőknek is. Persze az első komolyabb sikerig eltelt öt-hat év, de mindig igyekeztünk kielemezni, mit lehetett volna jobban csinálni. Sokszor hónapokig készülnek a versenyzők, és utána egy-egy apró nüansz dönti el a versenyeket, egy rossz rajt, egy aprócska dekoncentráció. A verseny minden elemét fel kell térképezni, és ha ezt a versenyzők is elfogadják, és a felkészülés során is figyelnek, hogy a lovak mindenben a legjobbakat kapják, akkor jönnek az eredmények.

A Vajdasági Vágta apropóján megtartott sajtótájékoztatón a lovasturizmusról is szó esett. Hogyan állunk ezen a téren?
– A Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvánnyal egy projekt keretén belül kijelöltünk egy útvonalat, amelyben feltüntettük a lovastanyákat, lovashelyszíneket. Ez az útvonal rácsatlakozik a magyarországi lovasutakra. Az általunk kijelölt út bizonyos szakaszait ma is rendszeresen használják. A lovasturizmusban olyan lovak is szerepet kapnak, akik valami oknál fogva nem váltak be a Vágtákon.
Vajdaságban gyönyörű a táj, és lóval bejárni még nagyobb élmény. Sok olyan család van, amely lovastanyát nyitott, ahol lehetőséget adnak az érdeklődőknek, hogy lóra üljenek.

A Vajdasági Vágta kísérőrendezvénye, a főzőverseny is nagy népszerűségnek örvend. Az idén mit kell elkészíteniük a résztvevőknek?
– Négy évvel ezelőtt azért vezettük be a főzőversenyt, hogy még tömegesebbé tegyük a rendezvényt. Egyik célunk a közösségépítés, és a főzőversenyen csapatok vesznek részt, amelyek akár 10–20 személyből állnak. Amikor éppen nincs futam a pályán, a látogatók sétálhatnak egyet a bográcsok között, ahol találkozhatnak ismerőseikkel, vagy éppen a rokonaikkal. Az idei főzőversenyen 45 csapat vesz részt, akik csikós tokányt fognak főzni. Az elkészült ételeket a Kormányos László tartományi képviselő, Kovács Elvira, köztársasági parlamenti képviselő és Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács tagja összetételű zsűri fogja értékelni. Emellett 15 ingyenes autóbuszt biztosítottunk, hogy az érdeklődők Vajdaság minden részéről el tudjanak jutni az eseményre.

Nyitókép: Bunford Tivadar