2024. április 20., szombat
PIROS CERUZA

Kossuth rádió!

A rovatunk gyakorlati hasznát igyekszünk növelni azzal, hogy időnként a sajtóból (médiumokból) vett friss hibákra mutatunk rá. A „friss” jelző arra utal, hogy a közelmúltból vettük a példát, de a hiba sokszor nem új, igen gyakran évek vagy akár évtizedek óta fölbukkan.

A Kossuth rádió a helyes. Kerestük a Kossuth Rádió és a Petőfi Rádió népzenei műsorait, a zenéket felvettük kazettára.

A hazai és a magyarországi sajtóban egyaránt egyik és másik változat is előfordul, tehát hol nagybetűzik, hol kisbetűvel írják a rádiót. Az intézménynevek helyesírása bonyolult kérdés, hiszen ebbe a csoportba tartozik az állami szervektől a pártokon át a zenekarokig, a színházakig vagy éppen a rádiókig rengeteg fajta „intézmény”. A főszabály szerint az intézménynevek elemeit nagybetűvel kezdjük (a kötőszó és névelő, esetleg más viszonyszó kivételével). Léteznek azonban olyan intézménynevek is, amelyekben kevésbé érvényesül az intézménynévi jelleg – olvashatjuk az Osiris Helyesírás 220. oldalán. „Ezekben a megjelölésekben tehát csak a valódi tulajdonnevet vagy a vele egyenértékű megnevezést tartalmazó rész csupa nagy kezdőbetűs, az intézménytípust jelölő szó nem. Ide tartoznak helyesírási szempontból a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, éttermek, fürdők, temetők, megállók, eszpresszók, házak, fogadók stb. megnevezései.” A fölsorolást azért idéztem, mert ezek is hasznosak lehetnek a szerzők számára. A lényeg, hogy a példák között a Kossuth rádiót is említik.

Az e-nyelv az egyik érdeklődő kérdésére már olyan választ adott, amely az előző szabályból következik: „A Kossuth, Petőfi, Bartók rádió esetében kis kezdőbetűs a rádió, mert mindhárom az MTVA része. A kereskedelmi rádiók esetén nagy kezdőbetűvel írjuk a Rádió szót, mert önálló vállalkozások, cégek. Pl.: Danubius Rádió, Tilos Rádió A helyes alakok: Petőfi rádió, Duna Rádió.”

A nagy elnökség is kisbetűs. Éppen ezért elemezte a párt Elnöksége a népszámlálási adatokat.

Az „Elnökség” írásmódja szintén az intézménynevek írásának kérdésköréhez tartozik. Az Osiris Helyesírás (és természetesen A magyar helyesírás szabályai) szerint: „Az intézménytípusokat jelölő szavakat (…) olyankor is kis kezdőbetűvel kell írni, amikor egy szövegben egy adott intézményre utalunk velük: Földrajztudományi Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta; MTA Magyar Nyelvi Bizottság, de: a bizottság döntése szerint.” Egyértelmű tehát, hogy „a párt elnöksége” kisbetűvel írandó, lehet szó kis falusi nyugdíjas-egyesület vagy országos kormánypárt elnökségéről.

Tizedes számok, rossz toldalékok. A politikai vezetés a sajtó megfékezésére irányuló törekvései kategóriában Szerbia mérőszáma 45,27 – a tavalyihoz képest 2,2-al kevesebb –, a sajtószabadság törvényi feltételei kategóriában 77,18 pontot kapott az ország – 2,74-gyel kevesebbet, mint egy évvel korábban –, az újságírás gazdasági körülményei kategóriában 39,15-öt – 4,23-mal kevesebbet –, a média függetlenségének társadalmi beágyazottsága kategóriában 59,87 a pontszám – 14,35-tel kevesebb –, míg az újságírók biztonsága kategóriában 74,31 – 3,28-cal több, mint tavaly.

Ezt a szövegrészt eleve érdemes lett volna kisebb részekre bontani, esetleg zárójeleket alkalmazni, mert a sok beékelés (bármennyire is szabályos) nehezen áttekinthetővé teszi a szöveget. Nagyobb gondunk mégis a tizedes számok toldalékolásával van. A számok toldalékolásában más esetekben is akadnak hibák, a tizedesek kérdése viszont kissé bonyolultabb. A szabály lényege, hogy a számokat kiejtés szerint toldalékoljuk: 386-tal, 19-cel. A tizedes számok esetében azonban először az olvasatukat kell „megkeresnünk”, majd azt toldalékoljuk. A tizedesek szabályos kiejtése pedig a számok helyi értéke szerint történik, tehát nem „kettő egész hetvennéggyel”, hanem kettő egész hetvennégy századdal; nem „harminckilenc egész tizenötöt”, hanem harminckilenc egész tizenöt századot. Helyesen: 2,74-dal, 39,15-ot stb.

Kézre vesz? Sikerült kézre venni az elkövetőt.

Televíziós tudósításban, többször megismételve – tehát nem bakiként – fordult elő a „kézre venni” szerkezet. Számomra ez kivételesen új hibának tűnik. A kézbe vesz szókapcsolat jól ismert – (saját) kezébe veszi sorsának irányítását; kézbe vette az ügyintézést –, a kézre vesz azonban ismeretlennek tűnik. Az említett mondatban pedig biztosan nem helyes, mivel a kézre kerít állandósult szókapcsolatot szándékozza „leváltani”, aminek a jelentése: elcsíp, elkap, lefülel stb.

Az -i képző kivétel. Új vállalkozóvá válást elősegítő munkaerő-piaci program indul. – Ukrajnából származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatalának ideiglenes tilalma.

A múlt heti rovatunkban foglalkoztunk azzal, hogy a legalább három szóból álló összetételeket miként írjuk. Mivel a helyesírási szabályzat 12. kiadása szerint az -i képzőt már úgy kezeljük, mint a jeleket és ragokat, tehát nem számoljuk szótagként, ezért a munkaerőpiaci összetett szót egybe kell írni (az -i nélkül nem hét, hanem hat szótagból áll). Ugyanez a másik példamondatra is érvényes; helyesen: élelmiszeripari.

Hangsúly. Egy személygépkocsi és egy gyerekekkel teli autóbusz ütközött össze Belgrádban.

A weblapon szereplő cím arra utal, hogy az olvasó már tud az összeütközésről, ezért vált hangsúlyossá a két jármű, mivel ez új információ. Pedig ez az első hír a karambolról, így az ütközésre kellett volna helyezni a hangsúlyt: Összeütközött egy személygépkocsi és egy gyerekekkel teli autóbusz Belgrádban.