2024. április 19., péntek

Mindenki Petőfije

Dr. Margócsy István tartott előadást a szabadkai VM4K-ban

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ csütörtök esti rendezvényén dr. Margócsy István irodalomtörténész, az ELTE XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője tartott szakmai előadást „Itt benn vagyok a férfikor nyarában” címmel, Petőfi Sándor költészetéről. Az est a Mozdulj! Petőfi! rendezvénysorozat részeként valósult meg. 

Dr. Margócsy István a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda felvételei)

Dr. Margócsy István a VM4K-ban (Fotó: Lukács Melinda felvételei)

– Egy általános álláspont, hogy nagyon nehéz Petőfiről úgy beszélni, hogy valami újat, érdekeset mondjunk, hiszen már annyit írtak, beszéltek róla. Ez részben igaz, szinte mindent tudunk, kivéve a végkifejletet, a halála körülményeit. Petőfi élete jobban fel lett dolgozva, mint akármelyik másik költőé. Petőfiről temérdek emlékezés szakadt ránk a 19. század végéről azoktól, akik ismerték. Rettentően sok értékes és teljesen értéktelen adat maradt fenn. Ne feledjük azt sem, hogy elképesztő mítoszok élnek Petőfi alakjáról, szerepéről, amelyek hiedelmekre lettek alapozva. Csodálatos, kultikus és mitikus képek alakultak ki róla. Petőfit nagyon sokszor úgy kezelik, mint egy csodát, nem úgy, mint bármelyik más költőt, és nem is csak úgy, mint egy forradalmi hőst. Petőfi a magyar nemzet minden rétegébe bekerült, mindenki kisajátíthatta magának, a fontossága túllépett azon, hogy irodalmilag mit gondolunk róla. A megközelítése költészeti szempontból is érdekes, mert nagyon nehéz elválasztani azt, hogy akár szereti valaki a verseit, akár nem, miért érez így, esztétikai vagy politikai okokból. Amikor Petőfiről beszélünk, akkor általában a figuráról van szó, nem a verseiről. Az alakja, a jelleme, a róla kialakult kép, bizonyos értelemben erősebben él a lelkünkben és tudatunkban, mint verseinek az olvasata, a mi saját értelmezéseink révén. Ha Petőfi-versekről esik szó az iskolai tankönyvekben, ezek általában az életéből nyerik magyarázatukat. A versekben állandóan az ún. „petőfiséget”, a kultuszát látjuk, és ez eltakarja azt, hogy valójában mi is áll bennük. Számomra az érdekes, és a mostani Petőfi-ünnepségek sokfélesége kapcsán azt szorgalmaznám, hogy azt vegyük észre, milyen sokféle költészetet tudott egymás mellé rendelni. Úgy gondolom, hogy a mostani nagy ünnepségsorozatnak is az lenne a hozadéka, ha Petőfi olvasására hívná fel a figyelmet. Élve a szlogennel, akkor tudjuk „kimozdítani” Petőfit, ha a szövegeivel kezdünk el foglalkozni, és lehetőleg a prekoncepcióink nélkül próbáljuk meg a saját magunk vagy a közönségünk számára interpretálhatóvá tenni – hallottuk dr. Margócsy Istvántól.