Az elmúlt héten a húsvéti ünnepek miatt nyilván sokan megfordultak a Tejpiacon, hogy beszerezzék az ünnepi asztalra valót, vagy éppen az ilyenkor szokásos díszeket. Vásárlás közben viszont könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy ezeket a portékákat azoknak az árusoknak köszönhetjük, akik az időjárás viszontagságaitól függetlenül nap, mint nap az asztalok mögött várják a vásárlókat, miközben a világgazdasági válság okozta áremelések az ő költségeiken is meglátszanak. Tegnap a Tejpiac néhány árusával beszélgettünk, akik arra panaszkodtak, hogy a magas bérleti díjak mellett, mostoha körülmények között kénytelenek árulni. Az egyik zöldségárus például kiemelte, hogy a költségek miatt egyre kevesebb termelő árul a Tejpiacon.
– Üres a piac, lassan el is tűnik szerintem. Mi, termelők, itt már csak mutatóban vagyunk néhányan. Persze egyelőre még úgy-ahogy megéri kijönni, de már nagyon nehéz megélni az eladásból. Nagyon kell vigyázni arra, hogy olyan áraink legyenek, amelyből ki tudjuk fizetni a költségeinket, jusson a megélhetésre, de vásárlót se veszítsünk. A parkolásért mi külön fizetünk. És ajánlatos a havi bérletet kivenni, mert egy óra parkolás 50 dinár. Kint vagyok a piacon hat órát, az 300 dinár mindennap. A havi bérlet pedig 2400 dinár. És azokért a pénzekért, amiket fizetünk, az asztalért, parkolásért nem kapunk semmilyen szolgáltatást. Nézzük meg Mórahalmot, Kecskemétet! Ezeken a településeken régen, úgy tíz évvel ezelőtt, olyan egyszerű piacok voltak, mint a miénk, de ott most már fedett csarnok alatt árulnak, télen melegben, nyáron pedig hűvösben. Négy éve volt róla szó, hogy a Tejpiacot és a Tesla-telepi piacot korszerűsítik, de ebből nem lett semmi. Télen mínusz 10 fokos hidegben itt nem is lehet árulni. Még szerencsénk, hogy az idei tél viszonylag enyhe volt – panaszolta a zöldségárus.
Egy almatermelő szintén a piacon uralkodó mostoha körülményekre panaszkodott.
– Ha esik az eső, ránk csöpög a víz. Az asztalom azon az oldalon van, amelyet nem láttak el szélvédővel, így a szél átfúj minket. Emellett fizetjük az asztalért az évi, a havi és a napi bérletet, a parkolási díjat. Egyre nagyobb gondot okoz, hogyan tudjuk mindezt a forgalomból kigazdálkodni. Vásárlók pedig jobbára szombaton jönnek, akkor, ha megkapják a nyugdíjat. Az almaterméssel pedig az a baj, ha jó volt a termés vagyis sok alma volt, akkor alacsony az ár, ha pedig magas az ár, akkor ez viszont azt jelenti, hogy kevés alma termett – mondta az almatermelő.
Egy virágárus a fentiekhez hasonlóan a magas bérleti díjakat sérelmezte, és azt, hogy árusként a parkolásért nem jár nekik kedvezmény.
– Az asztal bérleti díja tíz százalékkal megdrágult, ahogy a parkolás ára is felment. Mi viszont alig tudjuk emelni az árainkat, egy kis cserepes virágot, amelynek tavaly 40 dinár volt az ára, az idén esetleg 50–60 dinárért tudom eladni, magasabbért nem, mert akkor egyszerűen nem lesz vásárlónk. De az asztal és a parkolás mellett az alapanyagok ára is megdrágult, a magok, a tőzeg, a cserepek, az üvegház fűtéséről ne is beszéljünk. Így megpróbálunk úgy mérlegelni, aközött, hogy ne veszítsük el a vásárlóinkat, de közben nekünk is megérje még kijönni a piacra. Tegyük hozzá, hogy az árusok semmilyen szolgáltatást nem kapnak a bérleti díjért cserébe, hacsak a mosdó használatát nem nevezzük annak. Persze, hogy a piacot ellássák mosdóval, azt is ki kellett harcolnunk. Próbálkoztunk mi azzal is, hogy azok az árusok, akik rendelkeznek piaci igazolvánnyal, legalább a parkolásért ne keljen fizetniük, vagy legalább járjon valami engedmény számukra, de a Szabadkai Piacoktól azt a választ kaptuk, hogy a parkolás egy másik közvállalat alá tartozik, amellyel ők erről nem tudnak megegyezésre jutni. Ezért a kicsit távolabbi települések termelői, Horgosra vagy Tavankútra gondolok például, már csak hétvégenként jönnek a piacra. Persze mondjuk dicséretes, hogy a piac oldalát szélvédővel látták el, de csak az egyik oldalát fedték be vele, a másik oldalról még mindig befúj a szél. Nyáron pedig egyszerűen elviselhetetlen itt a meleg. Vannak itt ventilátorok felszerelve, de azok nem érnek semmit, korszerűsíteni kellene a Tejpiacot – magyarázta a virágárus.
A fenti panaszokkal kapcsolatban a Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat igazgatóját is szerettük volna megszólaltatni, de megkeresésünkre csak annyit válaszoltak, hogy kérdéseinkre egy későbbi időpontban kívánnak válaszolni.
Nyitókép: Az árusok szerint ráférne a korszerűsítés a Tejpiacra
