Gyorsan változik a világ – hangzik a közhelyes megállapítás. A munkahelyek, a munkahelyi jólét megítélése tekintetében is gyors változások zajlanak. Korábban – ha nem is hangoztatták nyilvánosan – egy olyanfajta szervezési forma volt követendő, hogy az alkalmazott szinte az egész napját a munkahelyén tölti. A jóléti államokban ezt az időt próbálták aztán különféle tartalmakkal, például munkahelyi tornával tarkítani, megtörve így az esetleges monotóniát. Közben azonban az otthoni munkavégzés – ha csak szégyenlősen is – bontogatni kezdte szárnyait. Elsősorban az internet adta lehetőségek járultak hozzá a terjedéséhez. Igazi nagy lökést azonban a koronavírus megjelenése nyomán előállt helyzet adott a folyamatnak. Akkortól tömegek tértek át a távmunkára, és tapasztalták meg annak kétségtelen előnyeit. Sajnos megmutatkoztak a hátrányok is. Az örök online elérhetőséggel érkező nyomást például egyesek nehezen viselik. Kis túlzással mondhatjuk, hogy az ehhez is köthető kiégés is világjárvánnyá fajult.
ÚJ TECHNOLÓGIAI TRENDEK
Olyan időszakban vagyunk most éppen, amikor nehezen jósolható meg, milyen lesz a jövőbeni gazdasági környezet. Sok esetben ugyanis megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy esetenként a gazdasági racionalitástól eltávolodó döntésekre kerül sor. Ilyen például az orosz–ukrán háború kirobbantása, ha ezt is szigorúan gazdasági szempontból szemléljük. De gazdaságilag nehezen indokolható Kína tudatos kiszakadása a világ ellátási láncolatából is. A nagy technológiai trendeket meg kell próbálni megérteni, miközben a háttérben nem elsősorban az azonnali gazdasági haszonnal kecsegtető elképzelések dominálnak. Az ebből eredő esetleges kihívásokra csak akkor tudunk hatékony válaszokat adni, ha vannak széles körű ismereteink. Ez mindenkire érvényes, tehát a munkavállalókra, cégvezetőkre, menedzserekre, politikai döntéshozókra egyaránt. Vannak olyan folyamatok, melyek nagyobb eséllyel forgatják fel a gazdasági életet. Miközben a világ számos gonddal küzd, a mentális egészség és jóllét világszerte prioritássá vált. Azok a munkavállalók, akik képesek vegyes munkamódszereket alkalmazni – azaz egyensúlyt teremteni az irodai és az otthoni munkavégzés között –, a legelégedettebbek a munkájukkal. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít az embereknek, de az egészségre gyakorolt előnyeit még nem igazán élvezik. A mentális egészséggel kapcsolatos problémák felvetése azonban pl. nálunk is a legtöbb helyen tabunak számít. Az emberek félnek attól, hogy „gyengének” vagy „inkompetensnek” tűnnek, ha nyíltan beszélnek mentális problémáikról a munkahelyen.
Z MINT SZORONGÓ
Számos kutatás készült az utóbbi időben és az eredmények azt sugallják, hogy a Z generáció napjaink legszorongóbb korosztálya. Nem csak a háború veszélye vagy a járvány nyugtalanítja őket, hanem félnek, szorongnak a munkahelyek elvesztése miatt, az éghajlatváltozás vagy a technológiai fejlődés hatásai szintén nyugtalanítják ezt a generációt. A Z generáció, köznyelvi elnevezéssel a zoomerek, az alfa generációt megelőző demográfiai csoport. A kutatók és a népszerű média az 1990-es évek közepét és végét használják a születési évek kezdeteként, a 2010-es évek elejét pedig a születési évek végének. Ők azok, akik nagy általánosságban véve másképp reagálnak a külső ingerekre, mint az idősebb generációk. A kutatások szerint figyelmük megragadásához innovatív és kreatív módszerekre van szükség. Valójában ők a világ első globális és digitális nemzedéke. Mint minden új generáció megjelenése, a Z generáció is változásokat fog elindítani a különböző társadalmi és vállalati rendszerekben, így a munka világában is. Jelenleg még egy ideig a baby boom, az X, illetve az Y generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot. E három nemzedék mentalitása radikálisan különbözik egymástól, amelynek egyik oka, hogy eltérő munkapiaci környezetben kezdtek el dolgozni. A baby boom generáció – akik most mennek nyugdíjba – nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Amikor ők léptek be a munkaerőpiacra, még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videókonferenciákon találkoztak a főnökkel.
Beta
Aztán jöttek a most 40-50-es éveikben járó X generáció tagjai. Ők már a túlóra fogalma helyett a korlátlan munkaidővel találták szembe magukat. A változások új munkahelyi kultúrát hoztak magukkal, aminek egyik következményeként megjelent a munkahelyi szorongás, mint a munka állandó velejárója. A 30-40 évvel ezelőtt születettek pedig az Y generáció. Ők azok, akik már nem akarnak a hét minden napján készenlétben állni. Tudatában vannak annak a ténynek, hogy egy rendkívül telített és magas követelményeket felállító munkaerőpiacon kell eladniuk magukat. Az Y-osok abban is különböznek az idősebbektől, hogy nagyobb vágyat éreznek a családias munkahelyi légkör iránt.
Nyitókép: Beta
