2024. március 28., csütörtök

Petőfi zenében, biológiában, földrajzban

Projektbemutató az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában

Fennállásának 67. évfordulóját ünnepelte az újvidéki Petőfi Sándor iskola március 21-én. Az iskolanap alkalmából a diákok bemutatták a 200 évvel ezelőtt született neves költőnk elnevezésű, Petőfi Sándor személye köré épített projektjüket. Az előadáson nemcsak verseket hallottunk, hanem ötletes módon számos tantárggyal is összekapcsolták Petőfi Sándor életét és munkásságát. Biológiából például azokról a madarakról tanultak, amelyek megjelennek a Petőfi-versekben, földrajzból Zugligetről készítettek beszámolót, mivel A hegyek közt című költeménye itt íródott. Zenéből megzenésített verseket énekeltek, magyar nyelvből színdarabot és versátiratokat készítettek a tanulók. Mintegy hetven magyar tanuló vett részt a projektben, majdnem két hónapon át foglalkoztak Petőfivel.

Petőfi Sándor – A tintásüveg (Fotó: Albert Éva)

Petőfi Sándor – A tintásüveg (Fotó: Albert Éva)

Argyelán Zoltán, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy bár az iskolanapon a megszokott órarend szerint zajlott az oktatás, a délutáni előadás által mégis ünnepélyessé vált ez a nap.

– A diákok rengeteget készültek, ennek gyümölcsét láthattuk a műsorban. A tanulás és a kutatás kiegészítik egymást, a projektmódszer pedig nagyszerűen egyesíti ezt a kettőt – hangsúlyozta az igazgató.

A program a második osztályos diákok előadásával kezdődött, ahol a költő életrajzát mutatták be, ezután pedig az ötödikes tanulók Petőfi jelleméről beszéltek.

A másodikosok színdarabja (Fotó: Albert Éva)

A másodikosok színdarabja (Fotó: Albert Éva)

– Mivel az iskolánk Petőfi Sándor nevét viseli, méltó módon szeretnénk megünnepelni híres költőnk születésének 200. évfordulóját. A Petőfi-projektben a költő életét több tantárgy keretében is feldolgozták a diákok, például magyar nyelvből, történelemből, zenéből, sőt még biológiából is. A legfontosabb, hogy a gyerekek Petőfit és a márciusi ifjakat mint embereket is megismerjék – mondta Rokvić Erzsébet magyartanárnő.

– Magyarórán Petőfi hétköznapi tulajdonságairól is tanultunk, például hogy nagyon szeretett sportolni, futni. Emellett sokat biliárdozott a Pilvax kávéházban. A projekt alatt olyan érdekességeket is megtanultunk, hogy Petőfit mindig csúfolták azért, mert balkezes volt. Szerintem érdemes lenne más költőket is ilyen módon feldolgozni – mondta Antal Hubert József ötödikes tanuló.

– A földrajzot olyan módon kapcsoltuk össze Petőfivel, hogy Zugligetről tanultunk, ami Budapest egyik része. Petőfi Sándor A hegyek közt című verse itt íródott 1848-ban – mondta Stefán Máté hatodikos tanuló.

Petőfi-versek több nyelven (Fotó: Albert Éva)

Petőfi-versek több nyelven (Fotó: Albert Éva)

– Izgalmas volt az, hogy nem magyarórán, hanem földrajzon elemeztük Petőfi Sándor verseit. Ez egyáltalán nem megszokott – mondta Stark Inesz.

– Földrajzból énekeltünk is, mégpedig A hegyek közt című Petőfi-vers megzenésített formáját, amelyet a No Sugar zenekar készített. Magyarból olvastuk azokat a leveleket, amelyeket Szendrey Júliának, Kosztolányi Dezsőnek és Karinthy Frigyesnek írt a költő. Nagyon tetszett, hogy versformába foglalta ezeket a leveleket – mesélte Cseri Alekszandra hatodikos tanuló.

A projekt alatt a diákok megtanulták, hogy Petőfi csaknem 1000 verset írt, és az ismertebbeket sok más nyelvre is lefordították. A műsoron Jovanović Szimonida kínaiul, Tomić Krisztina angolul, Lukić Milan pedig szerbül mondott el egy-egy Petőfi-verset.

– Nagyon sok verset tanultunk magyarórán Petőfitől. A verset, amit elmondtam, Jovan Jovanović Zmaj fordította le szerbre – mesélte Milan.

A műsoron azt is megtudhattuk, hogyan lehet a biológiával is kapcsolatba hozni neves költőnket.

– Petőfi verseiben nagyon sokszor jelennek meg madarak. Róluk tanultunk, a költöző és az itthon maradó madarakról. Ami legtöbbször előfordul a versekben, az a gólya, a pacsirta és a csalogány. Megtanultuk ezeknek a madaraknak a belső felépítését – mesélte Lovrić Filip ötödikes tanuló.

– Biológiaórán madárházakat is készítettünk – tette hozzá Német Teó.

– Lerajzoltuk Petőfit egy nagy papírra, és megtanultuk, hogy milyen ruhákban szeretett járni. Legtöbbször fekete atillát viselt – mesélte Gergely Márk ötödikes tanuló.

– Zenéből is feldolgoztuk Petőfit, a kórussal három megzenésített versét is elénekeltük, mégpedig a Befordúltam a konyhába, a Tíz pár csókot egyvégbül, illetve a Távolból címűeket – mondta Sekulić Mašo.

Te hogy képzeled el Petőfit? (Fotó: Albert Éva)

Te hogy képzeled el Petőfit? (Fotó: Albert Éva)

A műsor végén a hetedikesek a márciusi ifjak bőrébe bújva eljátszottak egy jelenetet a forradalom kezdetéről.

Bába Kristófot Petőfi Sándor szerepében láthattuk.

– A színdarabban azt a részt dolgoztuk fel, amikor a márciusi ifjak megbeszélést tartanak a Pilvax kávézóban. A magyarórákon próbáltunk többször is, a legnehezebb része a szövegtanulás volt, de gyorsan belejöttünk. Az elején van egy jelenet, ahol az arisztokraták sakkoznak, szerintem az volt a leglátványosabb része az előadásunknak, nekem a legfontosabb feladatom Petőfi szerepében az volt, hogy elszavaljam a Nemzeti dalt – mesélte Kristóf.

Kovács Réka a Pilvax kávéház tulajdonosát játszotta.

– Sok új dolgot tanultunk az 1848/49-es forradalomról a felkészülés során, illetve felelevenítettük azokat a dolgokat, amiket már előzőleg tudtunk. A színdarabból a kedvenc részem az volt, amikor felolvasták a 12 pontot – mondta Réka.

– Két feladatom is volt az ünnepségen, én adtam elő a történelemprezentációt, illetve Jókai Mór szerepét játszottam a színdarabban. Én olvastam fel a 12 pontot. Több napon át készültünk, a magyarteremben és a díszteremben is próbáltunk – mesélte Borsi Csongor.

Nyitókép: Petőfi és a biológia (Fotó: Albert Éva)