Megkezdődött tegnap az Európai Tanács (EiT) kétnapos csúcstalálkozója Brüsszelben. A bejelentő értelmében az uniós vezetők az EiT 2022. decemberi és 2023. februári ülésére építve megvitatják az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával és Ukrajna folytatódó uniós támogatásával kapcsolatos aktuális fejleményeket. Ezenkívül megbeszélést folytatnak a versenyképességről, az egységes piacról és a gazdaságról, továbbá az energiaügyről, a külkapcsolatokról, valamint egyéb témákról, ideértve a migrációt. A vezetők az első ülésnapon munkaebédet tartottak António Guterres ENSZ-főtitkár részvételével.
A Tanjug hírügynökség betekintést nyert a Charles Michel, az EiT elnöke összeállította záradék tervezetébe, ebben, a bejelentésekkel összhangban, a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok normalizálási folyamatára is kitérnek. Az EiT üdvözli Belgrád és Pristina ohridi, a kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodás implementációs csatolmányáról szóló megegyezését, valamint felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul és jóhiszeműen tegyenek eleget kötelezettségeinek, áll a Tanjug értesülései szerint a csúcstalálkozó záradékának tervezetében.
A szerbiai államvezetés képviselői korábban elmondták, hogy Szerbia ohridi vállalásai beépülnek a 35-ös tárgyalási fejezet feltételrendszerébe.
EGYMÁSRA MUTOGATÁS HELYETT DOLGOZNI
JosepBorrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő a csúcstalálkozó kezdetét megelőzően megismételte korábbi kijelentését, miszerint hasztalan lenne megkérdőjelezni Belgrád és Pristina ohridi megállapodását. A feleknek kötelességük végrehajtani a vállalásokat, azaz nem válogathatnak, hogy mely rendelkezéseket alkalmazzák és melyeket nem, tette hozzá. Rámutatott, az EU figyelemmel kíséri a felek magatartását és tevékenységét. „Azt tanácsolom a feleknek, hogy egyikük se mutogasson ujjal a másikra, hanem végezzék a dolgukat” – nyomatékosította az N1 tv összeállítása szerint Borrell.
A Szerbiai Rádió és Televízió értesülései szerint Borrellnek tegnap este kellett tájékoztatnia az uniós tagállamok vezetőit a Belgrád és a Pristina közötti aktuális megállapodásokról, valamint az azok alkalmazásával kapcsolatos tervekről.
MÁJUSBAN EP-HATÁROZAT
Mindeközben a Tanjug azt is megtudta, hogy az Európai Parlament várhatóan május közepén szavaz a 2022-es szerbiai országjelentésről szóló határozatról. Vladimír Bilčík, az EP szerbiai jelentéstevője január közepén mutatta be a határozat alapját képező jelentés tervezetét, a képviselők február második feléig nyújthatták meg módosítóikat. A Bilčík-jelentés a tavalyihoz hasonló szellemiséget tükrözi, mindenekelőtt a kül- és biztonságpolitikai harmonizációt, a joguralmi reformok folytatását, valamint a Koszovóval való kapcsolatok normalizálását sürgeti. Üdvözlendő, hogy az uniós tagság továbbra is Szerbia stratégiai célja, ám a csatlakozási folyamat dinamikáját a jogállamiság és az alapvető jogok terén tett előrelépés, valamint a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása, továbbá a kül- és biztonságpolitikához való igazodás határozza meg, fogalmazott a jelentéstevő. A dokumentumban aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy Szerbiában a polgárok körében csökken az EU-tagság támogatottsága, továbbá tudomásul veszik, hogy Szerbia kezdeti lépéseket tett meg az EU vízumpolitikájához való csatlakozás területén,
Az EP képviselői összesen 330 módosítót nyújtottak be a dokumentumra, ugyancsak elsősorban a kül- és biztonságpolitikai harmonizációt, azaz az Oroszországgal szembeni uniós szankciópolitikához való csatlakozást sürgetve, de olyan módosítók is vannak, amelyekben „az egyebek mellett a Szerbiai Képviselőházban is jellemző, a nemi hovatartozás alapján elkövetett verbális erőszakkal”, valamint a nők elleni erőszak egyéb formáival való szembeszállást szorgalmazzák.
Deli Andor és Gál Kinga képviselők több módosítót is benyújtottak. Az elmarasztaló szakaszokra benyújtott módosítóik legtöbbjében az eredeti megfogalmazás enyhítését indítványozzák – például úgy, hogy a Koszovó helyett a „Belgrád és Pristina között” megfogalmazást javasolják –, a célravezetőként minősített intézkedések vonatkozásában azok pozitív jellegét hangsúlyozzák, az eredeti megfogalmazáshoz képest közvetlenebbül – például a tudomásul vesz szó helyett a dicsér szót javasolva –, továbbá rámutatnak az értékelésük szerint nem figyelembe vett pozitív intézkedésekre.
