2024. április 19., péntek

Pellet, te drága!

Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttünk otthon, hogy a jól megszokott tüzelős kályhákat lecseréljük egy modernebb központi fűtésrendszerre. Abban az évben be is szereltettük az újonnan vásárolt radiátorokat. Sok utánaolvasás és érdeklődést követően arra a döntésre jutottunk, hogy egy pellet kazánba fektetjük a pénzünket. Sok pozitív dolog szólt mellette, mint például az, hogy a pellet zsákokban érkezik, ezért könnyű tárolni, kevés helyet foglal a fáskamrában, valamint, hogy egy érintőképernyős gombnyomás elegendő a begyújtáshoz. Nem kell többé gyújtóst készíteni, esetleg csutkát tárolni, nem koszol és nem porol, egyszóval kényelmes, gyors és egyszerű.

Január végéig a pellet tonnánkénti ára nem haladhatja meg a 38 ezer dinárt (Fotó: Horváth Attila)

Január végéig a pellet tonnánkénti ára nem haladhatja meg a 38 ezer dinárt (Fotó: Horváth Attila)

Az első évben sikerült is jó minőségű, keményfából készült pelletet vásárolnunk az egyik zentai fatelepen, amellyel meg is voltunk elégedve a tél folyamán. A rákövetkező szezonban egy igen kedvező ajánlattal kecsegtetett az egyik helyi forgalmazó. Tavasszal magas minőségű pelletet kínáltak, jóval az előző évi ár alatt. Mondanom sem kell, csalódás volt. A zsákokban az anyag egy része porrá volt törve, a kazánba csak úgy tudtuk beleönteni, ha előtte átrostáltuk. Soha többet nem vettünk ott ezután, maradtunk inkább a drágább, keményfa pelletnél. El is érkeztünk a tavalyi évhez, amikor is május környékén már szerettük volna beszerezni a következő szezonra a tüzelőt, ám pellethiány lépett fel az országban. A nyár közepére nagy nehezen sikerült a helyi fatelepeknek is beszerezni a hőn áhított anyagot, ám amikor az ára felől érdeklődtünk, leesett az állunk. A 2021-es évben 33 ezer dinár volt a keményfa pellet tonnája, ami a 2022-es évre felkúszott egészen 53 ezer dinárig! Akárhogy is számolja az ember fia, 20 ezer dinárt ment fel az ára egy év alatt tonnánként. Persze tudom, hogy gazdasági válság van a világon, valamint minden áremelkedést most rá lehet fogni az ukrajnai háborúra, de azért ekkora emelést ritkán látni. Sok választásunk nem maradt, vettünk is két tonnával, ami még nem elég egy hidegebb téli szezonra. Legalább két és fél tonnára van szükségünk, még szerencse, hogy maradt valamennyi az előző éviből.

Mit ad Isten, nem sokkal azután, hogy megvettük a drága pelletet, augusztusban a szerb kormány meghatározta a pellet maximális árát, amely nem haladhatja meg a 38 ezer dinárt. November környékén úgy gondoltuk, veszünk még egy tonnával, ha már ilyen baráti az ára, hogy biztos elég legyen. Keserű csalódás ért bennünket, amikor a zentai fatelepeken azt a választ kaptuk, hogy ismét nincs pellet. Semmi gond, van még belőle a raktárban. Idén januárban újra próbálkoztunk, és hasonló szavak szűrődtek át a telefon hangszóróján: nincs pellet és ki tudja, mikor lesz.

Szerintem viszont az igazság ettől távol állhat! Megtörténhet, hogy a forgalmazók elraktározták a pelletet egészen addig, amíg a kormány fel nem oldja a korlátozást. Január végéig van hatályban az ársapka erre a fajta tüzelőre Szerbiában, és van egy sanda gyanúm, hogy amint eltörlik a korlátozást, másnap már az összes környékbeli fatelep roskadozni fog a pellettel megrakott raklapoktól, és ismét 50 ezer dináron felüli áron kínálják majd. Valahol megértem a kereskedőket is, hiszen a haszon fejében működtetik a vállalkozásaikat, de mégis úgy érzem, hogy ismét a kisember jár pórul. Mert mi van azokkal, akik a nyáron csak egy tonnát tudtak vásárolni, és úgy voltak vele, hogy majd a tél folyamán vesznek még egyet? Ők most vakarhatják a fejüket, hogy honnan is szerezzék be a tüzelőt, és hogy mivel melegítsék fel a lakást. Fűthetnek árammal esetleg, vagy ha lehetőségük van rá, visszatérnek a fa, illetve széntüzelésű kályhákhoz, feltéve, ha van mit beletenni. A legtöbben nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a nyári hónapok elején megvegyék a fát, a pelletet, a szenet, hiszen még az előző szezon költségei alól is alig lélegeztek fel. Az embernek az életet nem csak túlélnie kell, hanem megélni is, de ha folyton szélmalomharcot vívunk a rendszerrel a túlélés érdekében, akkor ez lehetetlennek tűnő feladat.
Nem véletlenül mondják, hogy ember embernek farkasa. A gazdagabb valamilyen módon mindig kizsákmányolja a szegényebbet, ez mindig is így volt és mindig is így lesz, még ha megosztó is ez a vélemény.
Ami pedig a pellet jövőjét illeti, meglátjuk, hogy alakul a helyzete februárban, meghosszabbítja-e a kormány az előző döntését, és továbbra is korlátozza az árát, vagy pedig feloldja és a forgalmazókra bízza. Akárhogy is, nehéz idők elé nézünk!