2023. január 30., hétfő

Ég a talaj a lábu(n)k alatt

Ideiglenesen bezárták a temerini szeméttelepet – A helyi hulladéklerakókat a regionális tervek miatt nem lehet fejleszteni

Majd egy hónapig füstölt a temerini szeméttelep. A lángok tavaly december 25-én csaptak fel, majd ezt követően a helyi közvállalat naponta dolgozott a tűzfészkek megfékezésén. Közben a lakosok a füstre és az elviselhetetlen bűzre panaszkodtak. Nem új keletű problémáról van szó: a helyiek évtizedek óta várnak a regionális hulladékgyűjtő létrehozására.

A szakemberek szerint ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés oldaná meg a gondokat: az újrahasznosítással eltűnnének a rohamosan terebélyesedő szeméthegyek, amelyeken rendszeresen keletkeznek tűzfészkek.

A temerini szemétteleptől a település legközelebbi lakóházáig 2,5 kilométer van. Nem sokkal távolabb helyezkedik el a 22-es lakónegyed, ahol Vígh Loránd természetvédelmi mérnök lakott fiatalkorában. A szakember felkérésünkre a saját tapasztalatait is megosztotta velünk.

– A rendszeres szemétégetésből eredő fojtogató füst, kellemetlen szag és az ezzel járó légszennyezés éveken át nagymértékben károsította a szeméttelep közelében élő lakosok közérzetét és egészségét. Ezt a saját nevemben is mondhatom: fiatalkoromban ugyanis rendszeresen éreztük a szeméttelep füstjét, a beszivárgó bűz és korom pedig néha elviselhetetlen volt. A temeriniek tíz évvel ezelőtt lélegezhettek fel először, akkor ugyanis rendezték a telepet. Az előírásoknak megfelelő szellőzőnyílásokkal látták el és kerítést is emeltek köré, megakadályozva ezzel az illetéktelen személyek, illetve a vadállatok bejutását. A munkálatoknak köszönhetően egy ideig megszűnt a kellemetlen szag és füst, hiszen senki sem tudott csak úgy önszántából bejutni a szeméttelep területére és lerakni a saját szemetét, vagy rosszabb esetben a nemesfémek kinyerése céljából szándékosan tüzet gyújtani – mesél az évtizedes gondokról a temerini ökológus.

A jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre: azonnal földdel borítanak be minden érkező hulladékot(Temerini Kommunális Közvállalat)

A jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre: azonnal földdel borítanak be minden érkező hulladékot(Temerini Kommunális Közvállalat)

FÜST, KOROM ÉS SZÁLLÓ POR

Az említett korszerűsítés azonban nem oldotta meg teljes mértékben a hulladék kezelésének problémáját. A település terebélyesedésével ugyanis jóval több szemét keletkezik, mint amennyit előírás szerint el lehetne helyezni rajta. Néhány éve pedig ismét rendszeressé váltak a tűzesetek is, és velük együtt újra ugyanaz a kellemetlen szag és füst terjed, mint a szanálás előtti időszakban. Egyes csoportosulások pedig riasztóan magas légszennyeződésre utaló adatokat hoztak nyilvánosságra a közösségi oldalakon. Temerin területén azonban nem létezik hivatalosan működő mérőállomás – erősítette meg a precíz és releváns adatok hiányát Vígh Loránd.

– A szeméttelephez legközelebb eső hivatalos mérőállomás az újvidéki Heréskert területén felállított szerkezet, amely havi, heti, napi és óra lebontásban rögzíti a légszennyezést jelző vegyületek és elemek mennyiségét. Ezek az adatok mindenki számára nyilvánosan elérhetők a Környezetvédelmi Ügynökség internetes oldalán. Ettől eltekintve valóban létezik egy nemrégiben üzembe helyezett, de nem hivatalos mérőeszköz Temerin község központjában, amely csak kizárólag az adott pillanatban mért adatokat rögzít. Ezek az adatok szintén nyilvánosan lekövethetők a www.klimerko.org internetes oldalon, illetve az AirCare ingyenesen letölthető mobiltelefonos applikáció segítségével is. Az viszont kérdéses, hogy ez az eszköz mennyire pontos és hiteles adatokat szolgáltat – mutatott rá az ökológus, aki kérésünkre kitért a légszennyezés mértékének meghatározására is.

– A levegő szennyezettségét több paraméter mérése által lehet meghatározni, de talán ebben az esetben a legcélszerűbb figyelembe venni az egyik legveszélyesebb légszennyező anyagot, a szálló port. A szálló por a fűtés, a közlekedés, az erőművek, természetes tüzek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcséket jelenti. Ezek a részecskék önmagukban is veszélyesek lehetnek az ember egészségére és környezete állapotára nézve, de mivel könnyedén magukhoz vonzzák a nehézfémeket és oxidokat, így még jobban súlyosbítják a levegő minőségét. Nemzetközi szabályozás szerint átmérőjüket tekintve lehetnek 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10 ) és 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2.5). Az utóbbiak mérete kb. harmincszor kisebb, mint az emberi haj átmérője, így ezek még mélyebbre behatolnak a légzőszervekbe, és a tüdőig is eljutnak. A mérések részben ezen részecskék koncentrációját is mérik a levegőben és előírás szabályozza a megengedett, illetve elfogadható határértékeket. Jelenleg érvényes, PM10-re vonatkozó napi határérték 50 mikrogramm köbméterenként, az elfogadható pedig 75. Évi szinten az elfogadható érték 40-48 μg/m³. A PM2.5-re jelenleg csak éves átlag határérték létezik, melynek értéke 25-30 μg/m³, de a jövő évtől a határértékek 20 μg/m³-ra szigorodnak – magyarázta a szakember.


Az ökológus elmondta, hogy az újvidéki mérőállomásról beérkezett adatokat nehezen lehet összefüggésbe hozni a Temerin felett keringő levegő minőségével.

– Nem elhanyagolható viszont az a közösségi médiákon keresztül megosztott mérési eredmény, melyet a korábban említett temerini mérőszerkezet segítségével mértek tavaly december 12-én. Az eredmények a PM10 részecskék esetében 429 μg/m³, a PM2,5 részecskéknél pedig 350 μg/m³. Ez nyolcszoros, illetve kilencszeres határátlépési értéket jelent. Az ilyen lakossági mérések nem helyettesítik a hivatalos ellenőrzést, de az adatokat továbbítani lehet a hatóságok és a felügyeleti szervek felé. Ha hivatalos adatról lenne szó, ez a magas érték már a lakosság riasztását tenné kötelezővé, viszont ezek hiányában marad a felháborodás és a fanyar közérzet a lakosság részéről – utal az utolsó nem hivatalos, ám helyi mérés riasztó értékeire a szakember.
Fontos kiemelni, hogy ezen adatokat a szeméttelepen keletkezett tűz előtt rögzítették.

MEGELŐZNI OLCSÓBB MINT ORVOSOLNI

Vígh Loránd felhívta a figyelmet arra is, hogy legyen szó regionális vagy helyi mérésekről, nem kizárólag a szeméttelepen keletkezett tűzből eredő részecskék jelenlétét mutatják. A légszennyezés több más forrásból is eredeztethető: a fűtési idény, a megnövekedett közlekedés, a kedvezőtlen légköri folyamatok éppoly kihatással vannak az értékekre, mint egy folyamatosan füstölgő telep. A hulladékkezeléssel kapcsolatos környezeti probléma azonban kétség kívül jelen van és mielőbbi tartós megoldást kíván – hangsúlyozta a természetvédelmi mérnök.

– Tény, hogy a legtöbb vajdasági szeméttelephez hasonlóan a temerinin is minden előzetes szelektálás nélkül történik a hulladék halmozása. Így a szerves anyagok (növényi és állati eredetű hulladék, ételmaradvány...), de a veszélyes hulladékok csoportjába tartozó anyagok (nehézfémek, gyógyszer- és vegyszermaradványok...) is együttesen kerülnek a telepre. Szakmai szempontból tehát nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy a szerves anyag bomlása következtében keletkezett magas hőmérséklet és a különböző gyúlékony gázok kölcsönhatása az öngyulladás valódi előidézője. Ha ez valóban így van, a szerves anyag mennyiségét le kellene csökkenteni az előírások szerinti 35%-ra, valamint elkülönítve kezelni, komposztálni. Az így keletkezett komposztanyagot akár értékesíteni is lehetne. Továbbá, a keletkező csurgalékvizet ahelyett, hogy közvetlenül a szeméttelep melletti csatornába kerülne, inkább a szemét visszalocsolására lehetne használni. Így csökkenteni lehetne a gyulladás esélyét, elkerülve az élő vizek szennyezését. Egyik közeli községben az a gyakorlat is jó eredményeket mutat, miszerint a meglévő szellőzőnyílásokon szárazjég bejuttatásával hűtik a szeméttelep belsejét. Mindezen lehetőségek nem kívánnak nagy befektetéseket, de tartósabb tűzmegelőző megoldásnak bizonyulnak, mint a már kigyulladt szemét oltására fordított utólagos erőfeszítések és az ezekre fordított összegek – mutatott rá a helyi szinten is megvalósítható intézkedésekre Vígh Loránd.

A temerini szeméttelepet egy hétre bezárták a tűzfészkek végleges megfékezése érdekében (Temerini Kommunális Közvállalat)

A temerini szeméttelepet egy hétre bezárták a tűzfészkek végleges megfékezése érdekében (Temerini Kommunális Közvállalat)

A TÚLTERHELT KÖZVÁLLALAT PARÁZSLÓ GONDJAI

A helyi közvállalat értesítése szerint a temerini szeméttelepet „a tűz végső megfékezése érdekében, illetve az emiatt keletkezett nagy mennyiségű sár miatt” január 12-én ideiglenesen bezárták a vállalatok és a polgárok előtt. Így egy hétig kizárólag a Temerini Kommunális Közvállalat szállíthatott hulladékot a telepre – erősítette meg felkeresésünkre Dragan Bjelac közlekedési mérnök, aki nemrégiben került a közvállalat élére. A fiatal szakembert ugyanis októberben nevezték ki megbízott igazgatónak: kötetlen beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy hezitált, amikor felkínálták neki a lehetőséget, hisz hatalmas felelősségként éli meg a jelenlegi munkakörét. Nyíltan beszélt arról is, hogy szerinte sokkal hatékonyabban tudna működni a közvállalat, ha több leányvállalatba oszlana el a szerteágazó tevékenysége. A hulladékkezelés ugyanis csak az egyik annak a 16 féle feladatkörnek, amelyet el kell látniuk.

– Temerinben nagyjából tízezer háztartásból gyűjti össze a hulladékot a közvállalat. Egy-egy területet hetente egyszer járnak be a szemeteskocsijaink, amelyek a begyűjtött hulladékot a Temerin és Szőreg között levő 8,5 hektáros szeméttelepre szállítják el. A fő probléma az, hogy a nagy területen fekvő szeméttelepen sok helyen nincs azonnal földdel beborítva az érkező hulladék. Ezért könnyen alakulnak ki mélyen fekvő tűzfészkek, amelyeket lehetetlen kívülről elérni. Vízzel nem olthatók, az egyetlen megoldás, hogy földdel próbáljuk megfékezni a lángok újbóli felcsapását. A december végén keletkezett nyílt tüzet január 5-én sikerült eloltani. Másnap azonban már két új tűzfészek alakult ki. A téli hónapokban pedig elsősorban a hamu okoz gondot. A lakosok ugyanis sokszor zsákokba gyűjtik a pernyét, amelyet a háztartási hulladék számára fenntartott kukákba helyeznek. Megtörténik, hogy a kihelyezett hamuban parázs is van. Emiatt sokszor az is megesik, hogy a hulladékszállító kamion is lángra kap. A problémák megelőzése céljából folyamatosan kérjük a lakosságot, hogy elszállításra csak teljesen kihűlt hamut tegyenek ki a kukák mellé. Valójában jogunk van arra, hogy egyáltalán ne szállítsuk ki az égési maradványokat a háztartásokból, de úgy véljük, hogy a lakosok szolgálatában kell állnunk, és ki kell elégítenünk az igényeiket. Ezért együttműködésre kérjük inkább a polgárokat – hangsúlyozta az ifjú igazgató.

Dragan Bjelac ifjú közlekedési mérnök októberben került a közvállalat élére (Tóth D. Lívia felvétele)

Dragan Bjelac ifjú közlekedési mérnök októberben került a közvállalat élére (Tóth D. Lívia felvétele)

Dragan Bjelac elmondta, hogy eddig is nagy hangsúlyt fektettek a megelőzésre, de a jövőben még inkább törekszenek arra, hogy megakadályozzák a tűzfészkek kialakulásának lehetőségét. A tervek szerint úgy rendeznék át ugyanis a szeméttelepet, hogy az újonnan érkező hulladékot azonnal be tudják borítani földdel. Jelentős pénzügyi háttérre van azonban szükség ahhoz, hogy ezt meg tudják valósítani. A gond továbbra is az, hogy ilyen téren kizárólag helyi forrásokra támaszkodhat a közvállalat – tért ki a probléma lényegére a megbízott igazgató.

– Évtizedek óta szó van a regionális hulladéklerakó kiépítéséről. Ilyen távlatokban szűntek meg azok a pályázati lehetőségek is, amelyek segítségével a helyi szeméttelepeket fejleszteni lehetne. Amióta ugyanis tervbe vették a regionális hulladékgyűjtő építését, azóta nem kaphatunk engedélyt sem a telep bővítésére, sem pedig eszközöket a meglevő területek rendezésére – mutatott rá az évtizedek óta rebesgetett regionális hulladéklerakó égető hiányára a temerini közvállalat első embere.

A TERV, AMI GÁTOLJA A GYAKORLATOT

A megbízott igazgatóval beszélgettünk a szelektív hulladékgyűjtés helyi lehetőségeiről is. Temerinben ugyanis már lassan egy évtizede annak is, hogy a közvállalat külön műanyagzsákokat osztogat a lakosoknak arra a célra, hogy a szemétként felhalmozott műanyagot azokban gyűjtsék össze.

– A háztartások mellett a gyűjtőketrecekből is elszállítjuk a flakonokat a Telep városrész határán levő raktárunkba. Innen a leszerződött felvásárló fuvarozza el az összegyűjtött műanyagot, majd újrahasznosítja azt. Mindezt azonban kizárólag környezetvédelmi célokból végzi el a közvállalat, hisz jelen pillanatban is vesztességgel zárta az évet az ezzel foglalkozó osztályunk. A műanyag felvásárlási ára ugyanis nagyon alacsonyan van országunkban, és így az értékesítés nem fedi a szállítási költségeket és az emberi munka árát – mutatott rá a szelektív hulladékgyűjtés buktatóira a fiatal igazgató, utalva újra a regionális hulladékkezelés jelentőségére.

A regionális hulladéklerakó megvalósításáról a Tartományi Településrendezési, Építkezési és Környezetvédelmi Titkárságnál is érdeklődtünk. Itt Tóth Zoltán segédtitkár igyekezett bennünket útba igazítani: kérdésünkre elmondta, hogy a titkárság hatáskörébe az építési engedélyek kiadása tartozik, a terv megvalósításával pedig Újvidék városa foglalkozik. Az itt kapott nem hivatalos információk szerint a projekt megvalósulását idén (is) napi rendre tűzték. Marad tehát a remény, mi szerint nemsokára valóban megoldódhat a helyi szeméttelepek problémája, és végre területeinken is értelmet nyer a szelektív hulladékgyűjtés.

Nyitókép: Tíz nap alatt tudták megfékezni a nyílt lángokat, de egy napra rá két új tűzfészek alakult ki (Temerini Kommunális Közvállalat)