A héten ünnepi vásárlásra bozdította a lakosokat Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter. Kijelentette: egy nem piaci jellegű beavatkozással megállították az alapélelmiszerek drágulását, így az ünnepek idején az áruk nem változik, és az üzletek ellátottsága is az eddigi szinten marad. Hozzátette: az állam „tudatában van az inflációnak, ami viszont nem csak a mi országunkra jellemző”. A kereskedelmi tárca vezetője nyomatékosította, hogy a kormány „drasztikusan” megemelte a fizetéseket, és januártól a nyugdíjak is tovább növekednek. Momirović szerint az ukrajnai háború következményeit Szerbia kezelte legsikeresebben a térségben. „Továbbra is kitartunk: meggyőződésem, hogy a bérnövelés aránya túlszárnyalja az inflációs rátát” – mondta a miniszter.
Megpróbáltunk hát utánajárni, hogy a gyakorlatban vajon hogyan alakul az emlegetett „bérnövekedés”, és valójában milyen ünnepi hangulatra futja egy átlagos négytagú család jövedelméből.
MENNYIBŐL GAZDÁLKODUNK?
A Köztársasági Statisztikai Hivatal legutóbb az októberi jövedelmekről adott ki jelentést: e szerint a 2022. év tizedik hónapjában a nettó átlagjövedelem 14,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A hivatalos számítások szerint tehát átlag 75.353 dinárt kaptak kézhez az alkalmazottak, azzal, hogy nagy volt az eltérés ágazatokon belül. A vendéglátóiparban dolgozóknak ugyanis októberben 45.830 dinár volt az átlagbérük, a programozóknak pedig ötször több, átlagban 251.814 dinár. Az átlagjövedelem megállapítása tehát képlékenyen alakulhat, így sokkal célszerűbb és reálisabb a mediális középértékre alapozni: e szerint az ország lakosainak ötven százaléka átlagosan 57.810 dinárral tért haza október végén.
Mivel jelentős eltéréseket nem mutatott ki a hivatal az elmúlt hónapokban, a négytagú család átlagjövedelmének megállapítását az utolsó közzétett adatokra alapozzuk, melyek szerint a decemberi ünnepekre érkező novemberi jövedelem két kereső felnőtt esetében megközelíti a 116 ezer dinárt. Ebből gazdálkodunk hát, és a közüzemi számlák mellett megpróbáljuk „lefedni” az ünnepek költségeit is. Nyíljon a buksza!
EGY ÁTLAGJÖVEDELEM A SZÁMLÁKÉRT
A rendes állampolgár először is a számláit fizeti ki a jövedelméből. Így teszünk mi is: tisztázzuk az áram- és a gázszámlákat, fedezzük a kommunális és telekommunikációs költségeket, kifizetjük az adókat és járulékokat, és biztosítjuk a gyerekek oktatási költségeit.
Ritka az a család, amely 20 ezer dinárnál kevesebbet költött ajándékokra decemberben (Fotó: Dávid Csilla)
Bár az áramszámlám már évek óta nem esett hatezer dinár alá, a statisztikai kimutatásokat böngészve kénytelen vagyok elhinni, hogy a szerbiai háztartások átlaga 450 kilowattórát fogyaszt el havonta, és ezért legfeljebb 4 ezer dinárt fizet jelenleg. A fűtést illetően érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt egy évben legnagyobb mértékben a szilárd tűzrevaló drágult meg a legnagyobb arányban; még a statisztikai hivatal is elismeri a 49,4 százalékos áremelkedést. A lakosság jelentős része azonban földgázzal fűti otthonát, és a hivatalos kimutatások szerint átlagban 300 köbméternyi gázt fogyaszt el havonta. Ez 3100 kilowattórát jelent, amiért havonta mintegy 12 ezer dinárt számláznak le a szolgáltatók. Az ivóvízért és a szemét elszállításáért hozzávetőleg 2 ezer dinárt kell számolni háztartásonként. Emellett jelentősen terheli a családi költségvetést az internetért és a televízióért, illetve négy telefonszámláért kiadott havi összeg is, amely legalább 7 ezer dinárt tesz ki. Decemberben befutnak az adók és járulékok éves elszámolásai is, ám ezekkel most nem számolunk, hiszen esetenként igen eltérőek lehetnek.
A gyerekek oktatási költségeivel azonban nagyon is számolnak a gyakorló szülők: esetünkben egy általános iskolás és egy középiskolás gyermeket nevelő családot veszünk alapul a számításainkhoz. Szeptembertől ugyanis több mint 50 százalékkal növekedett a diákotthonok ellátásáért kiállított számlák összege. Azok sem járnak jobban, akik naponta utaznak, hisz a buszjegyek ára is követte az üzemanyag drasztikus drágulását. Bár nehéz kimutatni, hogy a tankönyvek, taneszközök és kirándulások ára hogyan oszlik meg havi szinten, egyet biztosan tudnak a szülők: az oktatási költségek huszadára sem elég az a havi összeg, amelyet például a fogyasztói kosár értékének meghatároznak az illetékesek. A tapasztalat sokkal inkább azt mutatja, hogy havonta legkevesebb 10 ezer dinárba kerül két gyermek iskoláztatása.
Az említettek mellett számolni kell a lakhatási költségekkel is, amelyek a hivatalos adatok szerint is egy év alatt 30,1 százalékkal emelkedtek országunkban. Bár a tapasztalat inkább 50 százalékos drágulást sejtet… Jóindulattal állapítjuk meg tehát azt is, hogy egy átlagos család havonta 250 eurót, azaz 30 ezer dinárt fordít lakhatásra, akár lakbért vagy bankkölcsönt fedez az említett összeggel.
Ha a felsoroltakat összegezzük, akkor az alapként vett 116 ezer dináros jövedelem már a fizetés első napjaiban 65 ezer dinárral megcsappan. Az asztalra pedig még semmi sem került...
AZ ÜNNEPI FOGYASZTÓI KOSÁR
A statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt hónapokban hozzávetőleg 15 százalékkal növekedtek a fogyasztói költségek a 2021-es évhez képest. A Danas felmérései és elemzései szerint azonban csak az élelmiszer ára átlag 25 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest.
A kül- és belkereskedelmi minisztérium utolsó hivatalos adatai szeptemberre vonatkoznak: akkor az átlagos fogyasztói kosár értéke 89.866 dinár volt, aminek fedezéséhez 1,2 átlagjövedelemre volt szükség. Ha viszont a korábban alapul vett 57.810 dináros mediális átlagbérrel számolunk, akkor a költségek 1,56-szor haladják meg az egy főre jutó jövedelmet.
Frissebb hivatalos adatok híján ismét jóindulattal vesszük alapul a szeptemberi kimutatásokat a négytagú család decemberi költségeinek becsléséhez. Az elmúlt egy évben a fogyasztói kosár értékének csaknem a felét élelmiszerre költötték a szerbiai lakosok. A kimutatásoknál háromtagú családot vesznek alapul, amely a terítékre így csaknem 45 ezer dinárt költ havonta. Ha ezt átszámítjuk az általunk alapul vett négytagú családra, akkor az országos kimutatásokra alapozva legkevesebb 60 ezer dinárt kell felszámolnunk a megélhetéshez szükséges élelmiszerek biztosítására.
Decemberben viszont sokkal gazdagabb terítékkel kell számolnunk: a karácsonyi és szilveszteri eszem-iszom költségének a héten utánajárt a Magyar Szó szabadkai csapata is. Munkatársaink a piacot járva megtapasztalták, hogy a malachús kilója jelenleg 700–800 dinárba kerül, a konyhakész csirke kilójáért pedig 350 dinárt kell fizetni. Az ünnepi terítéken immár jelentős összeggel kell számolni a saláta elkészítésekor is: a krumpli kilója minőségtől függően 70–100 dinár, a répáé 80, a hagymáé 70–90, a savanyú uborkáé 400, a tojás darabja pedig 20–22 dinár. A sütemények hozzávalói közül a dió ára 750 és 1200 dinár között mozog, a mogyoró kilója 1200, a máké 700–800 dinár. Egy üveg méz kilós kiszerelésben, fajtától függően 800–1200 dinár, a rétestészta pedig 130 dinárba kerül. Az alma kilója 50–80, a narancsé 110–160, a mandariné 120–190, a citromé pedig 170 dinár. Ha az említettekből csupán egy-egy kilót számolunk egy ünnepi terítékhez, akkor is legalább 7,5 ezer dinárt költünk el a szabadkai piacon. Megállapíthatjuk tehát, hogy a karácsonyi és újévi ünnepi terítékre legkevesebb 15 ezer dinárt kellett félretennie egy négytagú családnak. Emellett a Mikulás és a Jézuska is megérkezett az otthonokba: a csomagok ára nyilván függ a családi büdzsé nagyságától is, de a közösségi oldalakon megjelenő visszajelzések szerint ritka az a szerbiai család, amely 20 ezer dinárnál kevesebbet költött ajándékokra decemberben.
Így a mindennapi betevő falat és az ünnepek minimum 95 ezer dinárral terhelték a családi büdzsét az év utolsó hónapjában. Tegyük hozzá: a számításainkba se ruházat, se tisztálkodási szerek nem kerültek, ahogyan színházba, fesztiválokra sem jutott el az a család, amelynek a 116 ezer dináros összjövedelméből a számlákért és lakhatásért kifizetett 65 ezer dinár mellett legkevesebb 95 ezer dinárra lenne szüksége ahhoz, hogy túlélje a decembert. A jóindulattal megállapított, minimum 44 ezer dináros negatív egyenleg pedig túlhaladja a január 1-jétől érvényes 40 ezer dináros minimálbér nagyságát is. Elköltöttük tehát azt is, amit az újévtől 10-12 százalékkal dráguló villanyáramra és gázszámlára kellene fordítanunk.
A BÚÉK mellett kitartással felfegyverkezett 2023-at kívánunk olvasóinknak!
