Útikönyvként is használható

Csütörtökön került sor Csáth Géza: Szabadka szépségeiről című könyv bemutatójára a Szabadkai Városi Múzeumban. Az archív fényképekkel és képeslapokkal teli igényes és különleges kiadvány a magyarországi Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet képes útikalauzként, a hajdani Szabadka és Palics nevezetes helyszínein vezeti végig az olvasót Csáth Géza három novelláján keresztül, térképek és fotók segítségével. A kiadványban Csáth Géza az Emlékirat eltévedésemről, A varázsló kertje és a Szabadka szépségeiről című elbeszélésekben említett helyszínekről szerepelnek archív fényképek. A könyvet Hicsik Dóra könyvtáros és dr. Szajbély Mihály irodalomtörténész állította össze. A rendezvényen a szerkesztőkkel Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója beszélgetett.
Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Múzeum könyvtárosa, a képanyag összeválogatásában segítette a kötet létrejöttét. Mint mondta, a képeket több intézmény összefogásával sikerült kiválogatni.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a könyv egyik szerkesztője lehettem. Tulajdonképpen Szajbély Mihály ötlete volt, hogy kiadjunk egy Csáth-képeskönyvet azokkal a novellákkal, amelyekben az író Szabadkát mutatja be. Csáth Géza Szabadka szépségeiről című novellájában az író egy képzeletbeli utast vezet végig városunk utcáin a múlt század fordulóján úgy, hogy az ő szemén keresztül láthatjuk mindazt, amit ő szépnek vélt, illetve amit eltakart volna. A kiadványban mindegyik állomáshoz sikerült olyan képeket, valamint képeslapokat találni, amivel be tudtuk mutatni a korabeli állapotokat. Akik kezükbe veszik ezt a kötetet, egy nagyon érdekes időutazásnak lehetnek a tanúi – hallottuk Hicsik Dórától, a Szabadkai Városi Múzeum könyvtárosától.

– A kötet elolvasása után a szabadkai lakosok egy másféle nézőpontból is szembesülhetnek városukkal. Akik pedig idegenként, turistaként érkeznek Szabadkára, azoknak pedig a könyv segítséget adhat, hiszen még térképeket is mellékeltünk hozzá. Az elő- és az utólapon található a hajdani és a mai Szabadka térképe, amelyeken be vannak jelölve a Csáth-novellákban emlegetett helyszínek, épületek. Az első egy 1901-es térkép, az utolsó pedig egy mai utcahálózat, ahol látható, hogyan változott meg a város az elmúlt száz évben. Tehát akár egy kis útikönyvként is használható – emelte ki dr. Szajbély Mihály irodalomtörténész, Csáth-kutató.