Szombaton este Óbecse volt a vajdasági népzene fővárosa, hiszen a Vajdasági Nagyzenekar ismét összeállt egy fergeteges alkalmi koncertre. A nyolcadik alkalommal megszervezett Örökségünk – A Vajdasági Nagyzenekar koncertje elnevezésű rendezvénynek, amelyen idén kilenc együttes mutatkozott be, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör adott otthont. A koncert a Vajdaságban működő népzenekarok munkásságát hivatott bemutatni a nagyérdeműnek évről évre.
– A rendezvény ötlete a szintén évente megrendezésre kerülő Vajdasági zenésztalálkozó alkalmával merült fel, miszerint az együtt muzsikálás örömét, szépségét, közösségre gyakorolt pozitív hatását a lehető legszélesebb körben kell hirdetni. Itt fogalmazódott meg a koncert célja, koncepciója is. Célunk, hogy legyen egy rendezvény, amely fellépési lehetőséget biztosít minden aktív zenekarnak, olyanoknak is, akik egyébként kevesebb lehetőséget kapnak, illetve, hogy bemutassuk, szűkebb hazánkban is jelentős népzenei mozgalom alakult ki, mely működik máig is. Hálánkat fejezzük ki ezzel elődeinknek, akik a mozgalmat elindították, bizonyítva nekik, a munkájuk gyümölcse mára beérett. Nem titkolt célunk a népzene fiatalok minél szélesebb körében való népszerűsítése, hogy a néphagyomány ne a ,,kiváltságosok” privilégiuma legyen, hanem a lehető legeredetibb formájában a mindennapok szerves része – mondta Szerda Balázs, az óbecsei Fokos zenekar vezetője, a rendezvény házigazdája.
A koncerten az egész magyar nyelvterületről csendültek fel dallamok, a Dél-Alföldtől kezdve a mai Magyarországon és Felvidéken át egészen Erdélyig. Az est folyamán fellépett a Csalóka zenekar, Csonka Ferenc és zenekara, valamint a Csörömpölő, a Czéczó, a Duhaj, a Fokos, a Juhász, a Pendergő és Véka zenekarok. A rendezvényen közreműködött az óbecsei Cseszák és a kishegyesi Patyerek család, amelynek tagjai táncukkal tették hangulatosabbá a műsort. A zenekarok nemcsak külön-külön, hanem különböző alkalmi formációkban, valamint együtt, nagyzenekarként is megszólaltak.
A szabadkai Juhász zenekar a kezdetek óta részt vesz a rendezvényen.
– Zenekarunk egy jászsági csokorral készült az idei koncertre. Nyáron ismerkedtünk meg ezekkel a számokkal, a prímásunk állította össze a csokrot. Nagyon szeretjük, mert jó kis új stílusú, hangulatos nóták vannak benne. A vajdasági népzenészek összetartanak, és ez nemcsak ezen a rendezvényen tornyosul ki, hanem például a Vajdasági zenésztalálkozón is, amit mi szervezünk Kishegyesen, és oda is el szokott jönni szinte az összes népzenész Vajdaság minden szegletéből. Az Örökségünk koncertet is mindenki fontosnak tartja, a lényege, hogy összetartsunk, hogy egy egységet alkossunk – mondta Juhász Gábor, a Juhász zenekar vezetője.
Csonka Ferenc és zenekara is rendszeres fellépője a koncertnek, amelynek tagjai ezúttal erdélyi dalokat játszottak.
– Erdélyben van egy olyan falu, hogy Szék, és ennek a falunak elég jellegzetes zenéje van, ebből válogattunk népdalokat, táncdallamokat. Kevés az olyan rendezvény, ahol az összes aktív vajdasági táncházzenész egyszerre van a színpadon, ez adja az egyediségét ennek a műsornak. Ezenkívül ez nekünk egy találkozó is, hiszen itt mindannyian találkozunk, akik tevékenykedünk – közölte Csonka Ferenc, a Csonka Ferenc és zenekarának prímása, névadója.
A népzene a fiatalok körében is népszerű. Mi sem bizonyítja jobban, mint a Duhaj zenekar, amely tizen- és huszonéves fiatalokból állt össze hat évvel ezelőtt.
– Zenekarunk öttagú, persze vannak alkalmak, amikor kiegészülünk pár barátunkkal. Mi beleszülettünk ebbe, a szüleink néptáncosok, néptáncoktatók, mi is mindannyian néptáncoltunk, aztán zenészek lettünk. Fontos az, hogy folyamatosan bemutassuk az embereknek a népzenét, a népi kultúrát, és ez egy hatalmas öröm, hogy mi együtt bírunk muzsikálni – mondta Brezovszki Gergő, a Duhaj zenekar prímása és vezetője.
A koncert után táncház várta az érdeklődőket. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönhetően valósult meg.
