2024. április 26., péntek

Szlavóniai magyar iskolák

A Julián-iskolák és a Julián-tanítók sorsa (9.)

Szikrázó szemek és a vasvillák

Nem az 1912 tavaszán Horvátország-szerte lejátszódó magyarellenes tüntetése alkalmával jelentkezett először Szlavóniában a magyar iskolák elleni gyűlölet. A politikai és a nemzeti indulatoktól átitatott ellenszenv három évtizedes létezésük során végigkísérték a magyar oktatási intézmények és a magyar tanítók működését. A Szlavóniai Magyar Újság főszerkesztője, Poliány Zoltán 1909. február 14-én megjelent Támadások a szlavóniai magyar iskolák ellen című írásában arra figyelmeztetett, a horvát szélsőséges politika egyre hangosabban és egyre elszántabban támadja a magyar iskolák alapításának ügyét.[1] Nem sokkal ezt követően Hogyan izgatnak a magyarok ellen? címmel a lap 1909. március 7-i számának első oldalán ismertette egy pontosan meg nem nevezett horvát újság Merénylet a horvát iskolák ellen című írását. A horvát lap az új magyar iskola avatásakor megjegyezte: „Íme, ismét egy merénylet. A Julián Egyesület ázsiai hordái mint dühös fenevadak rátámadtak a dežanováci horvát iskolára. Szét kell rombolni a horvát iskolát, s romjain fel kell állítani egy ázsiai magyart. Ezeknek a vérszopóknak nem elég, hogy Kreštelovácon van három tanerős iskolájuk. Négy évig támadták Szokolovác és Troglava községeket, hogy itt is magyar iskolát emeljenek. Mikor ez nem sikerült, ahhoz az impertinens eszközhöz folyamodtak Rauch-hoz, hogy csukja be a kreštelováci horvát iskolát. A kérés hiábavaló volt – írta a horvát lap, majd hozzátette –: Tehát, ha nem tudnak magyar iskolát állítani, be akarják csukatni a horvát iskolákat.”[2] 1911 januárjában azonban már minden további nélkül megnevezték a Hrvatsko Pravo című lapot, amely közölte a magyarság esküdt ellenségeként számon tartott Stefanec István zsdálai plébános levelét, melyben egyebek mellett ez volt olvasható: „Ismételten kérem a bánt, hogy távolítsa el innen, a békesség kedvéért ezt a felesleges magyar iskolát. Nemcsak, hogy nincs értelme ennek az iskolának, hanem demoralizáló hatású is, mert az itt lakó népnek azt mutatja meg, hogyan költekeznek némely lelkiismeretlen emberek [vagyis a Julián-Egyesület! – a Szlavóniai Magyar Újság megjegyzése] ilyen fanatikus és céltalan kezdeményezésre.”[3]

A Szlavóniai Magyar Újság 1909. május 23-i számában Merénylet a nikinci Julián-tanító ellen címmel beszámolt a Hild László tanítót ért támadásról. A tanító lakásának ablakán éjjel 12 órakor ismeretlenek belőttek, majd elmenekültek a helyszínről. A tanító feljelentést tett a megfélemlítési kísérletről, de a horvát rendőrök a tetteseket nem fogták el. A megfélemlítési szándék egészen nyilvánvaló volt. Hild László a félelmetes éjszaka után úgy érezte Nyékincán nincs biztonságban az élete, ezért a Julián-Egyesülettől az áthelyezését kérte.[4] Június közepén arról számolt be az eszéki lap, hogy a Nyékincán továbbra is fenyegetik Hild Lászlót.[5] Szeptemberben azután a csáktornyai Muraköz végre közölhette a hírt: a Julián-Egyesület elnöksége Hild László nyékincei Julián igaz­gató-tanítót és nejét Ürügre helyezte át.[6] Hasonló fenyegetésekről, megfélemlítési kísérletről gyakran adott hírt a Szlavóniai Magyar Újság és a Muraköz egyaránt. 1909. június 13-án Megint egy Julián-tanítót fenyegetnek című tudósításában a Szlavóniai Magyar Újság a Loparits R. József krestelovaci tanítót ért fenyegetésekről számolt be,[7] néhány héttel később az Inzultus a magyarság ellen című írásában pedig azt teszi szóvá a lap, hogy immár „a saját iskoláinkban gyaláznak bennünket”, magyarokat.[8] A szélsőséges megnyilvánulások láttán egyik vezércikkében így fogalmazott a lap: „Ha a horvát határon 150 évig uralkodó német határőrség nem tudta a horvátokat másfél századon át megnémetesíteni, úgy a magyar iskolák sem fogják ezt a bennszülött fajt elmagyarosítani.”[9] Nincs, s a jövőben sem lesz tehát okuk a horvátoknak aggodalomra!

[1]             Poliány Zoltán: Támadások a szlavóniai magyar iskolák ellen; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. február 14. 1–2. p.

[2]              Hogyan izgatnak a magyarok ellen?; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. március 7. 1. p.

[3]             Támadás a zsdálai magyar iskola ellen; Szlavóniai Magyar Újság, 1911. január 8. 2. p. és Rágalmak [a Julián-iskolák]; Szlavóniai Magyar Újság, 1911. január 22. 1. p.

[4]             Merénylet a nikinci Julián-tanító ellen; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. május 23. 2. p.

[5]             Fenyegetik Hild Lászlót; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. június 13. 2–3. p.

[6]             Áthelyezett tanítók; Muraköz, 1909. szeptember 19. 2. p.

[7]              Megint egy Julián-tanítót fenyegetnek; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. június 13. 3. p.

[8]             Inzultus a magyarság ellen; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. július 4. 1–2. p.

[9]             Vita a magyarosítás körül; Szlavóniai Magyar Újság, 1911. szeptember 17. 1. p.