2024. április 26., péntek

A Magyar Összefogás jelöltjei (1.)

Tervekről, célokról és elképzelésekről a 35 jelölttel

November 13-án negyedik alkalommal tartanak közvetlen magyar nemzeti tanácsi választást Szerbiában. A Köztársasági Választási Bizottság eddig egy választási jelöltlistát hirdetett ki, a Magyar Összefogás elnevezésű listát. Lapunk bemutatja a Magyar Összefogás 35 jelöltjét, akiket arról kérdeztünk, hogy miként szeretnének hozzájárulni a Magyar Nemzeti Tanács munkájához a következő négy évben.

35. KABÓK ROLAND
1980-ban született, a kisoroszi általános iskola és a nagykikindai gimnázium elvégzése után az újvidéki orvostudományi karon tanult. Egyetemista évei alatt aktív tagja és alelnöke volt a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek (VaMaDiSz).
2007 óta dolgozik a Vajdasági RTV – Újvidéki TV-ben rendezőként. A napi (Híradó) és heti (Napjaink, Medicus, Fókuszban, Halló, TV! Stb.) műsorok realizálása mellett élő közvetítések (Durindó, Gyöngyösbokréta, vallási ünnepek, misék) rendezője is. Ugyancsak több portré- és dokumentumfilm alkotásában vállalt szerepet. 2002 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja. Nős, három gyermek édesapja.
– Mivel 15 éve dolgozom a Vajdasági RTV-ben, a Magyar Nemzeti Tanácsban a médiát érintő kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Hiszem, hogy a nemzeti tanács segítségével saját televíziós tapasztalatommal hozzájárulhatok ahhoz, hogy a magyar nézők, olvasók továbbra is hírt kapjanak az őket érintő témákról. Fontosnak tartom a vajdasági magyar médiumok fennmaradását, és az MNT tagjaként segíteni szeretném megmaradásukat, fejlődésüket. Mivel három iskoláskorú gyermek édesapja vagyok, valamint egyetemista koromban a Vajdasági Magyar Diákszövetség tagja voltam, az oktatással kapcsolatos kérdések is érdekelnek, és úgy érzem, hogy ebben a kiemelten fontos témában ugyancsak segíteni tudom a Magyar Nemzeti Tanács munkáját – emelte ki Kabók Roland.

34. PLETIKOSZITY ÁRPÁD
1996-ban született Szabadkán. Az általános iskolát az oromi Kiss Ferenc Általános Iskolában végezte el 2011-ben. A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium természettudományi szakát 2015-ben fejezte be. Az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán mechatronikai mérnök alapképzésen 2019-ben diplomázott, majd 2020-ban a mesterképzést is elvégezte. Jelenleg ennek az intézménynek másodéves doktorandusz hallgatója. 2018-tól 2020-ig rendszeres előadója a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciának, melyen több alkalommal szekció első helyezést ért el. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2019-ben előadott, 2021-ben megfigyelő tanárként vett részt rajta. 2018-ban és 2020-ban előadott a Vajdasági Magyar Tudóstalálkozón. 2018-ban az M41+ csapattal országos bajnokok az Eurobot robotikai országos versenyen, a Probotech csapattal 2019-ben pedig harmadik helyezést ért el. Mindkét alkalommal kijutottak az Európa-bajnokságra Franciaországba. 2019 szeptemberétől az Alas d. o. o. cégben dolgozott software-fejlesztőként. 2020 októberében saját vállalkozást nyitott. 2021. január 1-jétől a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanársegédjeként dolgozik. 2021 októberében Magyarkanizsa Juventus Pro Urbe díjban részesült. 2022 márciusában pedig elnyerte a Vajdasági Mentorprogram Legszorgalmasabb mentoráltja díjat.
– Tevékenységemmel a Magyar Nemzeti Tanácsban mindenféleképpen szeretném előnyben részesíteni a felsőoktatási intézmények működését, illetve ezen belül a magyar nyelvű oktatást, annak megtartását a megfelelő szinten, illetve magasabb szintre emelését. A kultúra mellett fontosnak tartom a tudományok népszerűsítését, ezen a területen szintén szeretnék tevékenyen hozzájárulni a nemzeti tanács munkájához. A vajdasági tudományos életnek számos kiemelkedő képviselője van. A szerbiai tudomány az intézmények szintjén jó állapotban van. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácson keresztül folyamatosan fejlődik, és adva vannak a magyar kutatók találkozási pontjai. Ugyanakkor továbbra is ott tartunk, hogy a fő cél a diploma megszerzése, nem pedig a tudományos élet fejlesztése. Jelenleg a külföldi beruházások elsősorban az IT-szektorra összpontosítanak, ám mivel például a mezőgazdaság gyorsan fejlődik, a kutatók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy kutatásaikat Szerbiában vitelezzék ki – mondta Pletikoszity Árpád.

33. DOBAI JÁNOS
1952-ben született Tordán, és itt él ma is. Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán szerezte meg a jogi diplomát. Okleveles jogászként dolgozott Begaszentgyörgyön és Tordán is. Begaszentgyörgyön volt szabálysértési bíró, valamint Nagybecskereken önigazgatási jogvédőhelyettes. 2000-tól a begaszentgyörgyi község alelnöke, majd 2004-től igazgatója a Tordai Földműves-szövetkezetnek. 2008-tól titkárhelyettes a tartományi mezőgazdasági titkárságon, majd segédtitkár a tartományi környezetvédelmi és településrendezési titkárságon. Jelenleg nyugdíjas. Elnöke a tordai helyi közösség tanácsának. Ügyvezetője a nagybecskereki SPES Alapítványnak. 2018 óta a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos nyelv- és íráshasználati bizottságának elnökhelyettese.
– Már részt vettem az MNT munkájában az elmúlt négy évben a Nyelvhasználati Bizottság alelnökeként. Nem ismeretlen számomra tehát ez a munka. Számtalan más tevékenységbe is besegítettem az oktatás, a kultúra terén is. Továbbra is szeretnék ezeken a területeken tevékenykedni. Az MNT a magyarság számára rendkívül fontos intézmény, kulturális autonómiánk alapja. Fontos, hogy sikeresen tudjon tevékenykedni, ehhez szeretnék magam is hozzájárulni – fogalmazott Dobai János.

32. BOGNÁR BEÁTA
1970-ben született Szabadkán. 1991-ben a szabadkai Pedagógiai Akadémián osztálytanítói, majd 2003-ban az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán, Szabadkán osztálytanító tanári oklevelet szerzett.
1992-től 2016-ig a tanügyben dolgozott osztálytanítóként, 2017 óta a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola igazgatója. Intézményvezetőként nagy hangsúlyt fektetett a színvonalas oktatásra, melynek érdekében munkatársaival számos továbbképzésen vett részt, valamint folyamatosan biztosította a tanításhoz szükséges oktatási eszközöket. Annak érdekében, hogy a tanulók a képességeiknek megfelelően tudjanak fejlődni, kollégáival nagy hangsúlyt fektetett a tehetségek kibontakoztatására és a felzárkóztatásra. A biztonságos munkakörülmények megteremtése érdekében folyamatos az iskolaépület felújítása, korszerűsítése.
Fontosnak tartja az intézmény nyitottságát a közösség felé, s ennek érdekében szoros az együttműködés a városi intézményekkel, a helyi közösséggel és a szülőkkel, akiknek köszönhetően számos közösségépítő rendezvényt, jótékonysági akciót szerveztek. Hozzájárult a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett oktatási jellegű programok eredményes és hatékony megvalósításához. 2003 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja.
– Pedagógusként és intézményvezetőként az oktatás áll hozzám a legközelebb. Munkámmal szeretnék hozzájárulni mindazokhoz, a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett programokhoz, amelyek előmozdítják a magyar nyelvű oktatás népszerűsítését és színvonalának növelését. A minőségi oktatás érdekében fontosnak tartom a pedagógusok számára szervezett magyar nyelvű, akkreditált továbbképzéseket, tanfolyamokat. Pedagógusaink szakmai és módszertani megújulása az egyik alapfeltétele annak, hogy tanulóink anyanyelvükön biztos, alapos tudást kapjanak – emelte ki Bognár Beáta.

31. LENNERT MÓGER TÍMEA
1981. május 20-án született Zomborban. Doroszlón él és alkot. Író, újságíró, szerkesztő, művelődésszervező. A Kuckó-Gyermeksarok civil szervezet elnöke, továbbá több mint húsz éven keresztül önkéntes alapon részt vállalt a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület munkájában. Munkatársa volt a Dunatáj hetilapnak. 2016-tól a Nyugat-Bácska Portál főszerkesztői tisztségét tölti be, továbbá a Magyar Szó külmunkatársa, a Herceg János Irodalmi Díj bírálóbizottságának elnöke, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökségének tagja. 2022-ben a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének Szórványdíjában részesült. Verseit, kisprózáit rendszeresen publikálja a vajdasági és a Kárpát-medencei irodalmi és művészeti folyóiratokban, társszerzője több antológiának. Öt önálló verseskötet, a Kollázs (Areión Kulturális Egyesület – Szeged, 2012), Innensemerre szigetecske (zEtna-Zenta, 2015), Homo labilis (zEtna-Zenta, 2018), Falvédőszövegek (Areión Kulturális Egyesület – Szeged, 2020/2021), Sajátfalu (Művészetek Háza – Veszprém, 2022) és a 2014-ben Doroszlón forgatott, Menni vagy nem lenni című film forgatókönyvének szerzője.
– A művelődés, közösségszervezés, újságírás képezi tevékenységem alapját. A Kuckó-Gyermeksarokkal már 2003-ban felismertük annak fontosságát, hogy a bölcsődei foglalkozásokat el kell indítani Doroszlón, majd Bezdánban is, különösen abból a szempontból, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekeket is bekapcsoljuk a magyar a közösségi életbe. A civil szervezettel, de a Nyugat-Bácska portál szerkesztésekor is azt próbáltuk mindig nyomon követni, hogy melyek az aktuális közösségi igények. A megkezdett projekteket folytatjuk majd a civil szervezetek esetében, de készül az MNT tájékoztatási stratégiája is, ehhez is szeretnék hozzájárulni – fejtette ki Lennert Móger Tímea.

30. BÁJITY BORISZ
1982-ben született Szabadkán. A mesterfokozatú okleveles jogász címet az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán szerezte meg, kimagasló eredménnyel. Rendelkezik igazságügyi vizsgával, állami szakvizsgával, valamint a felügyelői vizsgát is letette. A gyakornoki idő letöltése után a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságban állt munkaviszonyba, és itt dolgozott 2017 októberéig, a Vajdaság AT Képviselőháza főtitkárhelyettesének első kinevezéséig. Ebben a tisztségben szolgálja a vajdasági magyarságot ma is. A tartományi titkárságon a hivatalos nyelv- és íráshasználat Vajdaság AT területén való alkalmazásával kapcsolatos teendőket végezte, valamint feladata volt a külföldi általános és középiskolai bizonyítványok és diplomák honosítási (nosztrifikálási) folyamatának lebonyolítása. Emellett részt vett a Vajdasági AT kormányának több jelentős projektjében, melyeknek a multikulturalizmus és a tolerancia megerősítése voltak a fő témái. Tagja a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottságnak.
– Mivel okleveles jogász vagyok és eddigi szakmai pályafutásom során mindenekelőtt a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén szereztem gazdag tapasztalatot, ezt a témát szeretném képviselni a Magyar Nemzeti Tanácsban is. Remélem, hogy tudásommal és tapasztalatommal hozzájárulhatok az MNT eredményes munkájához, azaz hasznos tagja lehetek a tanácsnak. Értékelésem szerint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén elégedettek lehetünk a jogi kerettel, ám a gyakorlati alkalmazás tekintetében mindig előrébb lehet vinni a dolgokat – fogalmazott Bájity Borisz.

VARJÚ POTREBITY TATJANA
1965-ben született Zentán. Az általános iskolát Oromon, a tanítóképző középiskolát és főiskolát Szabadkán végezte el. Osztálytanítóként dolgozott tíz évig, közben egyetemi szintű végzettséget szerzett a zombori Tanítóképző Karon (2000), majd mesteroklevelet a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon (2010).
Magyarkanizsán él 1994 óta. 1996 és 2010 között a magyarkanizsai önkormányzat társadalmi tevékenységek osztályának szakmunkatársa, majd vezetője. 2010-től a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója.
Alapító tagja Magyarkanizsa Község Pedagógus Egyesületének, 2010-ig az egyesület elnöke, 2010-től pedig az alelnöke. A Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának tagja a 2010–2014-es mandátumban. 2011-ben mentor tréner képesítést szerzett az Oktatási Minisztérium keretében működő belgrádi Oktatásfejlesztési Központban, majd 2017-ben a Belgrádi Egyetem Szenátusának oktatási intézményvezetői képzésén szerzett oklevelet. A magyarkanizsai Regionális Központ akkreditált pedagógus-továbbképző programjainak mentora és mentorképzője, maga is számos, pedagógusok számára szervezett akkreditált szakmai fejlesztési program szerzője és megvalósítója.
– Mivel 36 éve az oktatás területén dolgozom Magyarkanizsán, jól ismerem községünk és a Tisza mente oktatási rendszerét. Eddigi tapasztalatommal értékelésem szerint hozzá tudok járulni az MNT-nek az oktatás területén kifejtett tevékenységéhez. Szeretném, ha az Oktatási Bizottságban hasznát vennék több évtizedes tapasztalatomnak. Küldetésként tekintek a kislétszámú tagozatok megőrzésére, valamint a kis falvakban működő tagozatok megtartására. Jó lenne, ha a gyermekek a kisebb településeken is minél tovább anyanyelvű oktatásban részesülnének, azaz minél későbbre halasztódna utazásuk a nagyobb városokba – fogalmazott Varjú Potrebity Tatjana.

28. MOLNÁR ATTILA
1977-ben született Nagybecskereken. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának biológia-kémia szakán szerzett tanári oklevelet. 2003 szeptemberétől a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskolában dolgozott tanárként, 2017 óta az intézmény igazgatója. Tanítványai számos köztársasági szintű versenyre eljutottak, és rendszeresen kimagasló eredményeket értek el a községi és a körzeti szinten megrendezett versenyeken is. 2018 óta a Magyar Nemzeti Tanács tagja.
– Nyolc évig voltam az Oktatási Bizottság tagja, az ott megkezdett munkát szeretném folytatni, hiszen az oktatásban a reform soha nem ér véget. A tankönyvek most megvannak, az előző mandátumban is nagyon sok tankönyvet lefordítottak, átellenőriztük és javaslatokat adtunk azokkal kapcsolatban, már csak a középiskolai könyvek maradtak. Az MNT folyamatos célja a kis létszámú tagozatok megőrzése. Nem csak az oktatással kell foglalkozni, minden magyarlakta településen működik valamilyen kultúrotthon, ezeket segíteni kell, nem kizárólag pénzzel, hanem akár tanácsokkal. A kultúra és az oktatás kapcsolata is fontos, a gyerekeket be kell vonni a kultúrotthonok életébe, hiszen ezekre a gyerekekre alapozzuk a magyar kultúrát Vajdaságban. A nyelvhasználat ugyancsak fontos, nálunk, Muzslyán szinte minden intézmény esetében találkozunk két-, illetve négynyelvű táblával, de ez a személyes okmányok esetében is kiemelt jelentőségű. A szórványtelepüléseken nagy szükség van az anyanyelvű tájékoztatásra, messze vagyunk a tömbtől, így a tájékozódás szempontjából jó, hogy van a Magyar Szó és a Pannon RTV – fejtette ki Molnár Attila.

27. MÉSZÁROS GYÖRGY
1971-ben született Hódságon, jelenleg Szabadkán él. Tanulmányai mellett már 15 éves korában részt vesz az akkori Szabadkai Rádió ifjúsági műsorában, egy évvel később pedig a magyar szerkesztőség oszlopos tagja is lett, ahova 1992-ben állandó munkaviszonyba felvették újságírónak és marketingesnek. 1996–2000-ig a Yu Eco Radio műsorvezetője, magyar hírszerkesztője és marketingese. 2000–2016-ig a hajdújárási székhelyű, magyar nyelvű Rádió 90 szerkesztője, műsorvezetője és marketingigazgatója. 2016-tól erősíti a Pannon RTV csapatát újságíró-szerkesztőként, ennek részeként pedig a magyar közmédia, az M1 egyik kiemelt tudósítója.
– Először is megtiszteltetés számomra, hogy a tagjelöltek között lehetek. Megmaradásunkért, anyanyelvünkért, magyar nyelvű tájékoztatásunkért, kultúránkért, egyházainkért, magyar anyanyelvű oktatásunkért szeretném majd a hozzájárulásomat adni a Magyar Nemzeti Tanács munkáján keresztül. Újságíró-szerkesztői hivatásomból kifolyólag a vajdasági magyar nyelvű média fejlesztéséért, a tájékoztatás még magasabb szintre emeléséért kívánok síkra szállni. Rendkívül fontosnak tartom a vidéki, a falusi magyar közösségek oktatási és kulturális fejlesztését, hiszen munkám során 16 évig elsősorban az észak-bácskai magyar településeken tevékenykedtem, és a helyi lakosok közt megbecsülést szereztem. A tájékoztatás és a média szempontjából fontosnak tartom, hogy a legtávolabbi magyar szórványtelepülésekre is eljusson minden fontos napi információ, magyarul. Ezért azt üzenem minden kedves ismerősömnek, barátomnak, rokonomnak és az egész vajdasági magyar közösségnek, hogy jövőnk érdekében november 13-án mindenki szánjon
öt percet a szavazásra – hangsúlyozta Mészáros György.