2024. április 26., péntek
KÚLA

Fontos tudnivalók az egészségünkről

A kúlai Népkör MMK kistermében október 20-án egészségügyi előadást tartottak. Az előadók Bajai dr. Bálint Csilla sürgősségi szakorvos és dr. Kátai Karolina általános orvos a pajzsmirigy alulműködéséről, túlműködéséről, tüneteiről, kezeléséről és a csontritkulás tüneteiről, kezeléséről tartottak előadást, ezt követően pedig elbeszélgettek a jelenlevőkkel.

Bajai dr. Bálint Csilla elmondta, oszteoporózisnak, azaz magyarul csontritkulásnak nevezzük a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését, amely fokozott törékenységgel, a kóros és spontán törések kockázatának fokozódásával jár.

− A felmérések szerint a lakosság 10–17%-át sújtja. A változókor (menopauza) idején szinte minden harmadik nő érintett. A csontritkulás gyakrabban fordul elő nőknél a hormonháztartás változásával, és négyszer gyakoribb mint a férfiaknál. A férfiaknál általában 60-65 éves kor után jelentkezik, a nagyobb csonttömeg végett. Rizikófaktorok a dohányzás, a fizikai aktivitás csökkenése, az elhízás, a pajzsmirgyhormon túltengése – mondta többek között Bajai dr. Bálint Csilla.

A pajzsmirigy alulműködéséről, túlműködéséről, tüneteiről és ezek kezeléséről szólva dr. Kátai Karolina elmondta, a pajzsmirigyről tudni kell, hogy az emberi szervezet legnagyobb hormontermelő szerve.

– Nagyon fontos szerepet játszik a szervezetben, ugyanis befolyásolja az olyan folyamatokat, mint az anyagcsere, hőszabályozás, pulzus stb. Bonyolult működése miatt sok tünetet eredményez, amelyek önmagukban gyakran más betegségeknél is jelentkezhetnek, ezért gyakaran nehéz a pontos diagnózis felállítása, meghatározása. A pajzsmirigy alulműködésénél a hízás, a fáradtság, illetve a száraz bőr jellemző. Túlműködésnél leggyakrabban a bőr meleg és nedves, a haj vékony, selymes, továbbá a beteg ideges. A hipertireózis, vagy pajzsmirigy-túlműködés ritkán tünetmentes betegség, leggyakrabban autoimmun folyamat – sorolta Kátai Karolina.

A pontos diagnózis meghatározásáról szólva elmondta, szükséges a labor-, valamint ultrahangvizsgálat és a (legtöbbször) laboratóriumi lelet birtokában a belgyógyászati vizsgálat során felállítható a pontos diagnózis.